Katona Ági gondolatai mulandóak, a maradóknak .

2015. augusztus 23., vasárnap

A legtöbb ember életében eljön az a pillanat , amikor egycsapásra felnő...
Történik az életében valami , amitől hirtelen és megmagyarázhatatlanul máshogy kezd el látni dolgokat.
Van amit komolyabban , van amit lazábban.
Elveit dobja fel , és már a következményeknek is más súlyt ad.
Olyasmiket kezd el máshogy látni , amikről már rég megmondták , hogy nem úgy kellene .....
De ezt a pillanatot nem lehet siettetni ,, várni sem ,, akarni sem ,,,
Nem, mert előtte elítéled , lehetetlennek tartod,, oktalannak céltalannak és értelmetlennek..
Aztán egy reggel arra ébredsz, hogy felnőttél..
Hogy nem hiszel, nem tervezel, nem teszed legelső helyre, nem hagyod hogy uraljon , nem tiltakozol ellene, nem akarod véghez vinni, nem akarod hogy igazad legyen, nem ígérsz semmit, nem akarsz jó lenni........... Cak élvezni akarod a pillanatnyi lehetőséget, és kihozni belőle a lehető legtőbbet...
És arra hogy ez az ismeretlen állapot így nagyon jó..
Ma esti gondolat :
néha a legegyszerűbb érzéseket is nehéz elmondani, elmesélni, tartalmukban visszaadni,,,,,,,,,,,,ezer szó, akár ezer mondat,, az összes jelző is kevés hozzá
máskor a legbonyolultabb érzéseket, csodálatos történéseket, varázslatos életélményeket, a reményt , a jövőt összefoglalva egy szóban is ki lehet fejezni :
BOLDOG
A SZENVEDÈLY !!
Az egyik legértékesebb tulajdonság a szenvedély.... Bármilyen szenvedéllyel végrehajtott cselekedet sokkal nagyobb hatást vált ki az alanyából, mint ha csak kötelességből , vagy közönnyel teljesítik.
A szenvedély szenvedélyt és érzelmeket szül, melyek mély nyomakat hagynak.
A legmélyebb ès leghosszantartóbb emlék nyomokat.
Az egyik legnagyobb ajándék , ha valakit szenvedéllyel tudnak szetetni...
A jó hír :
A bánat a fájdalom és a veszteség is mulandó érzelem és állapot !!!
A rossz hír :
A boldogság is.
Bár mindegyikhez szükséges az azt megelőző hit, remény , vágy majd beteljesülés !!!
Néha jön pár èrzelem , mely fellülìrja a jelen állapotodat. És gyakran nehéz megbirkózni vele.
De attól még elkerülhetetlen és szükséges ....

Minden sokkal könnyebb lett amikor rájöttem, hogy az élet olyan mint a tenger.
Végtelen víz,, hol hideg, hol langyos. Hol csendes, hol viharos. Hol hullámhegyek, hol hullámvölgyek.
A baj akkor kezdődik, amikor elkezdünk csapkodni, kapálózni,, hánykolódni. Harcolni a hullámokkal ... A hideg vízből a melegbe vágyunk. A melegből a hidegbe,,,
Állandóan fuldoklunk, s nem látjuk a partot
Aztán egy szép napon elkezdtem másként tekinteni rá.
Ha hullámvölgyben voltam, egy nagy levegővel megpróbáltam átvészelni, mert tudtam, hogy úgy is tovább megy.
Ha hullámhegy közeledett, felfeküdtem rá, és hagytam, had vigyen magával a jóba, a magasba .
Nem kesergek a tovafutó hullámok után vágyódva. Élveztem a fennlétet. Az a dolga, hogy tovafusson.
Megtanultam élvezni a hideg vizet, majd a meleget, s már nem vágyom mindig a másikra.
Szelídségében élvezem a napsütést, a szelet mely sodor a vízzel tovább. Van időm megcsodálni a tájat. Már nem keresem annyira a partot sem, mert rájöttem, hogy idővel úgy is oda sodródom, de addig is élvezetes lesz az utam, mert lebegek a vízen, s nem harcolok vele.
Néha teszek egy-két karcsapást is,, de csak mert imádok úszni és jól esik.
Meg aztán merre is vegyem az utam ?
Hol is van az a jó part ?
Ha az ember tudná biztosan, nem lenne ilyen izgalmasan szép az élet.
Most tehát csak lebegek a vízen és hülyeségeken gondolkodom ....