Maci és a gyöngysorok

Piszkosul elegem volt, és vágytam egy kis lélekemelő hangulatra, ezért gondoltam egyet és felbaktattam Macihoz a házikóba.
Nem voltam ott azóta az első eset óta, mióta megtaláltam, ezért kíváncsi is voltam ott van-e még, vagy csak álmodtam az egészet.

Ott volt.
belépve megrökönyödtem egy pillanatra, mert a szobában körbe-körbe nyakláncok lógtak állványokon.
Voltak csodaszépek és csodarondák, de meglepő és érdekes látvány volt mindenképp, ahogy Maci ült egy asztal mögött és fűzögette őket.
Elámulva kérdeztem tőle, hogy mire kellene vélnem ezt a hirtelen támadt szorgalmas alkotás kedvet.

Csak megvonta a vállát, és fűzött tovább.
Elindultam hát körbe, és végignéztem őket.
Ezer színben, ezer fajta gyöngyszem.
Egyszínű, tarka, sima szemű és egyenetlen.

Egyszer maci megszólalt halkan :
- Életláncok, sorsszemek.
 - Tessék ?? ,,,,,,,,,,,,,,Néztem fel hirtelen,,, hiszen ezer félék, meg még több. Nem mindegyik tetszik.
De érdekes.
- Épp ez a lényeg,,,,,,,,,,,,,, mondta Maci.  Mindenkinek más
- de én nem tudnék egyet választani,, nekem mindig más tetszene. Hangulattól, ruhától, élethelyzettől függően. Nem tudnék egyet kiválasztani, és aztán mindig azt hordani.
- igen ! - válaszolta Maci - Neked egy különlegeset fűztem. Te nem szereted az állandóságot, szereted az izgalmat, a változatosságot. Mind hangulatban, mind történésekben. Nem szereted a monotóniát. Neked kellenek a színek, a hangulatok, az érzések.

És kezembe nyomott egy különleges gyöngysort.

Olyan volt, mint a kagylók belseje,,, kicsit gyöngyház fényű, De amikor belenéztem tükröződött is, Saját arcomat láttam benne a saját hangulatommal. Kicsit olyan is volt, mint egy szépen csiszolt gyémánt. Ahány oldalról néztem, annyi színben pompázott. Mégis mindig egyazon színben.
Először olyan giccsesnek tűnt. Mondtam Macinak,,, : Biztosan ezt ?
- biztosan. Majd csak mosolygott csendesen. Csak menj ki vele !!

Feltettem a nyakamba, majd elindultam vele ki a napra,, el a dolgomra.
Amikor ránéztem, hirtelen narancssárga színben pompázott ,, pont olyanban amilyen Galyóca szoknyája volt.
Meglepve néztem le rá, de nem volt időm gondolkodni, életem változóan színes nyakláncán, ahogyan most sem. Csak gyorsan leírtam, nehogy elfelejtsem.

Csak azon gondolkodtam el egy pillanatra, hogy akkor ezek szerint vannak emberek, akiknek a lánca egyszínű, egyenletes ,, és egyszerű ?
Vajon ők választanak ilyet, vagy csak ezt kapják ??
Hmmmm
én megőrülnék tőle azt hiszem .