Elmélázva ültem az ablak előtt.
Lassan sötétedett,,, nem tudtam elszakadni a gondolattól, hogy mennyire utálom a korai sötétedést, a hideget, a csupasz fákat.
Volt
egy olyan visszatérő ostoba vágy gondolatom, hogy jöhetne egy őszön egy
olyan átütő érzelem, kaland, szerelem, ami elfeledteti velem hogy
milyen évszakban is vagyunk
Áttelelő szerelem ,,,, nem átalusszuk, átszeretjük.....
Van annyi pénz amivel én szeretem a telet,,, de rájöttem , van az a szerelem is....
Ilyen hülyeségeken gondolkodtam amikor finom illat csapta meg az orrom.
Becsuktam
a szemem és élveztem az illatot. Találgattam milyen étel lehet, amikor
feltűnt, hogy az illat túl intenzív és nagyon közelről jöhet.
Akkor már a csoszogást is hallottam,,, és persze tudtam, hogy macim az.
Jósolható volt a jövetele. Az elmúlt napok eseményei után, nyilvánvaló volt.
Aztán az illat,, a finom ételek illatának, hihetetlen egyvelege. Egy jó konyhában sincs egyszerre ennyi finom illat.
Volt benne tészta, hús, zöldség és leves illata. De még túrós sütié is.
Nem fordultam meg,,, csak néztem az ablakon lecsorduló cseppeket...
Szerettem
volna melankolikus hangulatban tovább sajnáltatni magam,, de amikor
megállt mellettem nem lehetett nem kíváncsiskodni a hatalmas bugyor
láttán.
Jézus !! Mi ez ?? Nagy volt, nagy volt,,,,, na de annyi illat finom étele, amennyi jött belőle, mégsem férhetett el benne.
Békességesen megfordultam. Kicsit talán mosolyra is húztam a szám. Maci nyújtotta a csomagot.
Édes kockás terítőbe csomagolt elemózsiás bugyor volt.
Elvettem tőle, megköszöntem szépen.
- hoztam neked, hogy szép legyen az őszöd, és ne vedd észre a hideget !
mondta macim.
Egy adag illatos, meleg ételtől ??? Gondoltam magamban, de nem akartam megbántani.
Odahúztam egy kis asztalt és letettem rá.
Forgattam, nézegettem. Érdekes volt, hogy össze volt kötve a szája.
És még hogy össze volt kötve !!! Egy derékszíjjal volt összefogatva. Egy férfi övvel. Vastag, erős övvel.
Miközben azon gondolkodtam, vajon egy asztalnyi csomagból, hogyan áradhat ennyi étel illata, megpróbáltam kicsatolni az övet.
Minél jobban próbálkoztam az öv annál inkább megfeszült. Nem hogy engedett volna, vagy kinyílt volna,,, egyre szorosabb lett.
Aggodalmaim csak nőttek. Mozdulataim egyre erőszakosabbak lettek, a gondolataim egyre dühösebbek.
A bugyor meg csak, dagadt, dagadt, majd felrobbant.
Ebben
a pillanatban jöttem rá, hogy ez nem egy sima ajándék vacsi csomag. Nem
egy hétköznapi ételcsomag. Ránéztem macira, de pillantásomban minden
benne lehetett.
Elsőre kaján vigyorral vette tudomásul, hogy
megneszeltem a cselt. Majd szégyenlősen lesütötte a szemét. De a vigyort
nem lehetett levasalni az ábrázatáról.
Átmenetileg
feladva harcomat az övvel ,,, leültem. Elengedtem mindent. A
gondolatokat, az övcsatot, a kapkodást,,, és lazán, de merev tekintettel
néztem macira :
- Na akkor mesélj !! Mondd a mondandód ! Áruld el a titkot ! MI A FENE EZ ????
-
már rájöttél, csak még nem mondtad ki. Minél jobban félsz tőle, minél
kíváncsibb vagy minél jobban kételkedsz, minél kevésbé hiszed el, hogy a
csomagodban jó dolog van, és minden illatnak gazdája, annál szorosabb
lesz az öved.
Megjött az ősz csomagod. Dőlj hátra,,, csukd be a
szemed, élvezd az illatokat, és ereszd el magad. Hiába van tele
élvezetekkel,, egyszerre csak egyet tudsz elfogyasztani belőle !
Ne kételkedj, és adj időt !
Ha annyira félsz attól amit hozhat a sors meglepetése, akkor ne akard kibontogatni az életed ízekkel teli csomagját !
Ha hiszel benne az is lesz benne amit kívánsz..........
- na deeeee,, szóval,,, akkor minek tetted elém, ha .........................
de
ekkor már elindult. Hátát fordítva, riszálva szőrös tomporát vidáman
szökdécselve , ugrálva, nevetve ment el,, ki tudja megint hova.
Megszoktam már az ilyen végkifejleteket.
Hátra dőltem,,,, és csak néztem néztem a csomagot,, nem is tudom mit vártam..
a csodát ?
és akkor észrevettem, hogy már nincs is rajta az öv. Mintha soha nem is lett volna
az asztalkendő szélei csak egymásra hajtogatva feküdtek a csomag tetején
óvatosan, két ujjammal megfogtam a csücskét
kihajtottam
és csak egy tálka volt benne
egyetlen egy , szép hófehér porcelán tálka, szép hófehér porcelán tetővel
ledöbbentem
semmi ezer étel, semmi ezer íz
csak egyetlen egy tányérnyi ,,,, de az maga a csoda
Ahogy
felemeltem és megszagoltam azonnal megismertem. Levente esküvőjén ettem
ilyet. Vőlegény leves volt a neve, és azt hiszem fürjtojásból készült.
Azóta is sokszor emlegettem, mert olyan finom levest még soha nem ettem.
Annyira belefeledkeztem az emlékekbe a gondolatokba és az evésbe, hogy észre sem vettem, de teljesen beesteledett.
A
meleg levestől és macim társaságától valahogy tompultak az
aggodalmaim,, és akkor már pontosan tudtam, hogy a porcelán tálban
holnap új étel lesz.
Csak hogy boldogságban, izgalomban, élményekkel, kalandokkal vészeljem át a hideg ,, csupasz, sötét telet ....
KATONA ÁGI GONDOLATAI
2015. október 18., vasárnap
2015. szeptember 26., szombat
Galyóca és a láncok
csak ültem
néztem ki az ostoba fejemből
nem voltam sem szomorú, sem csalódott, sem vidám sem semmilyen
talán melankolikus
fáradt és alkoholmentes, realista és túl tisztán láttam mindent ahhoz, hogy bármi is bántson
révedezésemből egy hatalmas pofonra ébredtem
felkaptam a fejem és akkor jött a másik oldalról is
szinte csengett bele a fülem
levegőt nem kaptam és kerestem a pofon gazdáját
szemem előtt cikázó csillagok közt fürkésztem a környezetem, és ugrásra készen vártam a következőt
de nem jött több
csengett a fülem is, de mégsem jöttem rá, ki , hogyan, és ugyan miért
Senkit nem láttam magam körül, nem éreztem kéz nyomát a képemen, semmi klasszikus, csak a pofon érzete
aztán megláttam
Galyóca frissen mosott ruhájában ült, jó messze tőlem
békésen morzsolgatott valamit a kezében
békessége ellenére valami furcsa haraggal vegyített feszültség áradt belőle
- Te voltál ?
kérdeztem tőle, de csak a vállát vonta meg
ordítottam egy nagyot és ismét megkérdeztem :
- Te voltál ?
- és ha igen .... vonta meg a vállát,,,,, nem mindegy ?
és tovább morzsolgatott
- na de miért ?? Mondddddd,! Mivel érdemeltem ki ?
- most úgy csinálsz, mintha nem tudnád.........................
ja,,, végül is ha akarom tudom
aztán látszólag mindketten gondolatainkba merültünk
ő azon gondolkodott én minek
én azon gondolkodtam tényleg én minek is ?
egyszer csak hagos csörömpölésre lettem figyelmes
felkaptam a fejem, talán meg is ijedtem
az orrom előtt egy kupac beazonosíthatatlan fém hulladék hevert
kérdőn néztem tündéremet, de rám sem hederített
lehajoltam, hogy közelebbről is megnézzem, de nem lettem okosabb
egy tucat,,,, mit egy ,,, ezer tucat girbe-gurba fémdarab, kicsit meghajlítva hevert előttem
markomba vettem, nézegettem
hideg volt, durva és nehéz
szinte sértette a kezem
ekkor megszólalt a háttérből Galyóca :
- ezek láncszemek ! Tedd össze őket ! Csinálj belőle láncot ! Ha megteszed meglesz minden kérdésedre a válasz,,,,,,,,,,,,
- ezek láncszemek ?? hihetetlen
de valóban a hajlításuk,,, olyan akár láncszemes is lehetne
csábító volt az ígéret
minden kérdésemre a válasz ,,,, ez jobban hangzik, mint a teljesül minden vágyad
kezembe és ölembe vettem hát őket és elkezdtem hajlítgatni
vagyis csak próbálkoztam
a darabok kemények voltak,,, szinte formálhatatlanok
ha sikerült is párat a kívánt formájúra igazítani, de nem záródtak ahogy kellett volna
már órák óta próbálkoztam
a körmeim letörtek
a kezem kisebesedett, görcsbe álltak az ujjaim
észre sem vettem, hogy ilyen erőfeszítéseket teszek egy ismeretlen és megfoghatatlan ígéretért
így ment ez fél délután
egyszer csak belefáradtam
letettem a kezem és felnéztem a kínlódásomból
Galyóca meglepő módon, mintha nem is órák teltek volna el,, szinte változatlan helyzetben ült és morzsolgatta a nemtommmit..
akkor vettem egy nagy levegőt,, sóhajtottam egy olyan szokásosat és leeresztettem a kezem
- nem kell ! ... mondtam félhangosan Hallod Galyóca ! Nem kérem,,, nem kellenek a válaszok. Nem érdekel.
Gondoltam odacseszem a kupac vasat, de nem tettem
felálltam, megpróbáltam finoman felemelni az egészet. Amennyire lehetett maradéktalanul odavittem Galyóca elé, és finoman, mint egy kincset letettem elé.
Nem volt kedvem többet mondani,, csak megfordultam és elindultam ,, Isten tudja hova
Utolsó pillantásommal láttam, hogy tündérem végre leteszi a kezében lévő akármit,, végre felemeli a tekintetét, és halvány mosoly fut át az arcán...
Pár lépés után furcsa hangot hallottam
visszafordultam és csuda dolgot láttam. A lábam földbe gyökerezett és csak bámultam
a nehéz láncszemek elkezdtek maguktól formálódni,,, szép egyenletes láncszemekké alakultak
a sokezer láncszem magától egymásba fonódott, mintegy varázsütésre
egyik a másik után, szépen rendben
ahogy egymásba fonódtak, bezáródtak, és ez első szemek elkezdtek könnyedén a levegőbe emelkedni
mint amikor a kígyóbűvölő játékára a kígyó kiemelkedik a kosárból
de ezek a lánccá összeálló szemek , mintha valami láthatatlan kéz emelné őket elkezdtek a magasba törni
hihetetlenül lassan, de megállíthatatlanul, csak fel, fel
az elejét már nem is lehetett látni
a földön már csak pár szem volt, de nem sokára ez a pár szem is összekapcsolódott és eltűnt a többi után a fellegekben
ahogy ez az egész lezajlódott, lépésről lépésre valami furcsát éreztem magamban
mintha megkönnyebbültem volna
mintha valami hatalmas, nehéz durva súly szakadt volna le
mintha minden felgyülemlett aggodalmam a láncokkal együtt a végtelenbe távozott volna
hirtelen magamat is könnyűnek éreztem
már nem akartam semmit
nem vágytam semmire
nem voltam kíváncsi sem
könnyű voltam ,elégedett és boldog
Galyócára néztem kérdő tekintettel ,,, és Ő valahogy megértette a ki nem mondott kérdésemet
- letetted a láncaidat,,, most már mehetsz !!
mentem
nem gondolkodtam
nem néztem vissza
nem kérdeztem
hálát adtam az érzésért amit úgy hínak
SZABADSÁG
néztem ki az ostoba fejemből
nem voltam sem szomorú, sem csalódott, sem vidám sem semmilyen
talán melankolikus
fáradt és alkoholmentes, realista és túl tisztán láttam mindent ahhoz, hogy bármi is bántson
révedezésemből egy hatalmas pofonra ébredtem
felkaptam a fejem és akkor jött a másik oldalról is
szinte csengett bele a fülem
levegőt nem kaptam és kerestem a pofon gazdáját
szemem előtt cikázó csillagok közt fürkésztem a környezetem, és ugrásra készen vártam a következőt
de nem jött több
csengett a fülem is, de mégsem jöttem rá, ki , hogyan, és ugyan miért
Senkit nem láttam magam körül, nem éreztem kéz nyomát a képemen, semmi klasszikus, csak a pofon érzete
aztán megláttam
Galyóca frissen mosott ruhájában ült, jó messze tőlem
békésen morzsolgatott valamit a kezében
békessége ellenére valami furcsa haraggal vegyített feszültség áradt belőle
- Te voltál ?
kérdeztem tőle, de csak a vállát vonta meg
ordítottam egy nagyot és ismét megkérdeztem :
- Te voltál ?
- és ha igen .... vonta meg a vállát,,,,, nem mindegy ?
és tovább morzsolgatott
- na de miért ?? Mondddddd,! Mivel érdemeltem ki ?
- most úgy csinálsz, mintha nem tudnád.........................
ja,,, végül is ha akarom tudom
aztán látszólag mindketten gondolatainkba merültünk
ő azon gondolkodott én minek
én azon gondolkodtam tényleg én minek is ?
egyszer csak hagos csörömpölésre lettem figyelmes
felkaptam a fejem, talán meg is ijedtem
az orrom előtt egy kupac beazonosíthatatlan fém hulladék hevert
kérdőn néztem tündéremet, de rám sem hederített
lehajoltam, hogy közelebbről is megnézzem, de nem lettem okosabb
egy tucat,,,, mit egy ,,, ezer tucat girbe-gurba fémdarab, kicsit meghajlítva hevert előttem
markomba vettem, nézegettem
hideg volt, durva és nehéz
szinte sértette a kezem
ekkor megszólalt a háttérből Galyóca :
- ezek láncszemek ! Tedd össze őket ! Csinálj belőle láncot ! Ha megteszed meglesz minden kérdésedre a válasz,,,,,,,,,,,,
- ezek láncszemek ?? hihetetlen
de valóban a hajlításuk,,, olyan akár láncszemes is lehetne
csábító volt az ígéret
minden kérdésemre a válasz ,,,, ez jobban hangzik, mint a teljesül minden vágyad
kezembe és ölembe vettem hát őket és elkezdtem hajlítgatni
vagyis csak próbálkoztam
a darabok kemények voltak,,, szinte formálhatatlanok
ha sikerült is párat a kívánt formájúra igazítani, de nem záródtak ahogy kellett volna
már órák óta próbálkoztam
a körmeim letörtek
a kezem kisebesedett, görcsbe álltak az ujjaim
észre sem vettem, hogy ilyen erőfeszítéseket teszek egy ismeretlen és megfoghatatlan ígéretért
így ment ez fél délután
egyszer csak belefáradtam
letettem a kezem és felnéztem a kínlódásomból
Galyóca meglepő módon, mintha nem is órák teltek volna el,, szinte változatlan helyzetben ült és morzsolgatta a nemtommmit..
akkor vettem egy nagy levegőt,, sóhajtottam egy olyan szokásosat és leeresztettem a kezem
- nem kell ! ... mondtam félhangosan Hallod Galyóca ! Nem kérem,,, nem kellenek a válaszok. Nem érdekel.
Gondoltam odacseszem a kupac vasat, de nem tettem
felálltam, megpróbáltam finoman felemelni az egészet. Amennyire lehetett maradéktalanul odavittem Galyóca elé, és finoman, mint egy kincset letettem elé.
Nem volt kedvem többet mondani,, csak megfordultam és elindultam ,, Isten tudja hova
Utolsó pillantásommal láttam, hogy tündérem végre leteszi a kezében lévő akármit,, végre felemeli a tekintetét, és halvány mosoly fut át az arcán...
Pár lépés után furcsa hangot hallottam
visszafordultam és csuda dolgot láttam. A lábam földbe gyökerezett és csak bámultam
a nehéz láncszemek elkezdtek maguktól formálódni,,, szép egyenletes láncszemekké alakultak
a sokezer láncszem magától egymásba fonódott, mintegy varázsütésre
egyik a másik után, szépen rendben
ahogy egymásba fonódtak, bezáródtak, és ez első szemek elkezdtek könnyedén a levegőbe emelkedni
mint amikor a kígyóbűvölő játékára a kígyó kiemelkedik a kosárból
de ezek a lánccá összeálló szemek , mintha valami láthatatlan kéz emelné őket elkezdtek a magasba törni
hihetetlenül lassan, de megállíthatatlanul, csak fel, fel
az elejét már nem is lehetett látni
a földön már csak pár szem volt, de nem sokára ez a pár szem is összekapcsolódott és eltűnt a többi után a fellegekben
ahogy ez az egész lezajlódott, lépésről lépésre valami furcsát éreztem magamban
mintha megkönnyebbültem volna
mintha valami hatalmas, nehéz durva súly szakadt volna le
mintha minden felgyülemlett aggodalmam a láncokkal együtt a végtelenbe távozott volna
hirtelen magamat is könnyűnek éreztem
már nem akartam semmit
nem vágytam semmire
nem voltam kíváncsi sem
könnyű voltam ,elégedett és boldog
Galyócára néztem kérdő tekintettel ,,, és Ő valahogy megértette a ki nem mondott kérdésemet
- letetted a láncaidat,,, most már mehetsz !!
mentem
nem gondolkodtam
nem néztem vissza
nem kérdeztem
hálát adtam az érzésért amit úgy hínak
SZABADSÁG
Ma reggeli fürdőkád gondolat :
Az igazán jó dolgok örökös dilemmája :
Mikor a legjobb ?
- Előtte lenni ? És izgalommal várni.
- Benne lenni ? És minden pillanatát élvezni
- Utána lenni ? És tudni, mindez biztosan megtörtént, már nem rontható el , nem szalad el. Az emlék és az élmény visszavonhatatlanul az enyém .
Az igazán jó dolgok örökös dilemmája :
Mikor a legjobb ?
- Előtte lenni ? És izgalommal várni.
- Benne lenni ? És minden pillanatát élvezni
- Utána lenni ? És tudni, mindez biztosan megtörtént, már nem rontható el , nem szalad el. Az emlék és az élmény visszavonhatatlanul az enyém .
2015. szeptember 13., vasárnap
Ma reggeli fürdőkád gondolat :
A hűség mint fogalom csak részlegesen értelmes kifejezés.
Ha jó valakivel , ha boldoggá tesz, ha törődik velem , fontos vagyok neki,,, akkor fel sem merül a kérdés, hogy más is kellene.
Ha állandóak a veszekedések, ha nem illünk össze, ha nem vagyunk igazán boldogok , akkor inkább az a kérdés merül fel , hogy miért vagyunk egyáltalán vele, ha lehetne mással is, akivel jobb.
A hűség mint fogalom csak részlegesen értelmes kifejezés.
Ha jó valakivel , ha boldoggá tesz, ha törődik velem , fontos vagyok neki,,, akkor fel sem merül a kérdés, hogy más is kellene.
Ha állandóak a veszekedések, ha nem illünk össze, ha nem vagyunk igazán boldogok , akkor inkább az a kérdés merül fel , hogy miért vagyunk egyáltalán vele, ha lehetne mással is, akivel jobb.
EGY MEGESETT PÁRBESZÉD
Függő kapcsolatok
ÖsszesFüggő kapcsolatok
Ajánlott oldalak
Összes megtekintéseAjánlott oldalak
Kit ismerhetek?
Összes megtekintéseKit ismerhetek?
Hírfolyam
- és akkor mit csináljak ? szeretem, szerelmes vagyok belé,,, 10 éve vergődünk egymással,,, ha együtt vagyunk, csak bántjuk egymást. Soha semmi nem elég jó amit csinál,,,, állandóan kritizálom. Pedig oda vagyok érte. Számomra a tökéletes férfi. Minden megvan benne amit én egy férfiban keresek. Újra megpróbáltuk külön, de nélküle minden napom egy szenvedés. Közben megismerkedett egy másik nővel ! Most mit csináljak ? Mondjam meg neki ? Kergessem el a másik nőt ? Sírjam vissza magam ? Vagy törődjek bele, és haljak bele a fájdalomba ?
- nem értem ,,, hogyan tudsz valakibe szerelmes lenni, akivel 10 év alatt 6-szor szakítottatok. Akivel állandóan veszekedtek. Szerintem Te nem a férfiba vagy szerelmes, csak nem mered elengedni az érzést. Félsz, hogy ebben a korban már nem találsz igaz szeretőt. Félsz a magánytól, a csalódásoktól. Nem az emberbe vagy szerelmes, hanem az érzésbe, és félsz , hogy ha elengeded, akkor vele együtt magát az érzést is elengeded.
Pedig butaságot csinálsz ! Meg kellene keresned azt a férfit aki a jelenben és a jövőben boldoggá tesz. Ki kell nyílnod, és engedned kell , hogy megközelítsen valaki. A boldogsággal, nem csak egyetlen ember szolgálhat. Különösen nem, ha bebizonyosodott már, hogy nem működik. S nem egyszer, hanem sokszor. Ha kételkedsz benne, ha hazugságon kaptad, ha hazudtál neki. Nem kell félni. Újat kell keresni. Én abban a pillanatban, ahogy úgy érzem egy kapcsolat nem szolgál boldogsággal,, vagy több fájdalommal jár, mint amennyi jóval, azonnal keresek mást, és lépek tovább !
- Akkor te nem is szeretsz igazán ! Ha igazán szerelmes lennél, akkor nem tudnál mással kezdeni, és mással ágyba bújni. Akkor szerinted, ha elromlik valami, akkor azt nem kell inkább megjavítani ??? Akkor te állandóan eldobod ami nem működik és állandóan újat keresel, nem a megoldásokra törekszel.
- lehet ezt így is fogalmazni, de én nem így élem meg.
Az emberek különböző életszakaszaikban , különböző céllal keresnek társat.
Kisgyerekként, elsőként, és ifjúként meg kell ismerkedni a másik nemmel. Az ismerkedés rejtelmeivel. Az bimbózó szerelem érzésével, a kapcsolatok kezelésével. A szakítás fájdalmával, az új szerelem gyógyító érzésével,
Fiatal felnőttként már kezded keresni a társad, akivel hited szerint, leélnéd az életed. gyerekeket nemzetek, házat,, jövőt építettek.
Ha ez sikerül rendben is van,,, de ha nem akkor mégy tovább,,,
Az én koromban az ember már nem építeni akar. Nem tervez gyereket, egzisztenciája már megvan. Van pénzem, akad időm is. Egy társat keresek akivel mindezt kellemesen eltölthetem és élvezhetem. Van felelősség is, de más jellegű. Vannak tervek, de szintén más jellegűek. Nem kell feltétlenül egymásról gondoskodnunk, nem kell együtt élnünk. De megtehetjük, ha akarjuk.
Nem igaz, hogy nem akarnám megoldani a felmerülő problémákat, vagy elmenekülnék, az elsőre. De nem vagyok hajlandó egy olyan kapcsolatban szenvedni, ami kizárólag problémák megoldásáról szól. Az egész heti munka után, jó társaságra, pihenésre, jó szexre vágyom a társamtól. És ezt is szeretném viszont adni. Már nem hiszek az elmúlhatatlan örök szerelemeben. Ahogy múlik az idő leginkább a jelen pillanatban hiszek. A jó társban hiszek, a pillanat örömében hiszek.
És igenis hiszek a hatalmas és akár szenvedélyes szeretetben. Hiszek abban hogy lehet örökre,,, csak mutasd meg azt az embert akivel lehet !!!
Soha nem sóvárgok olyan után aki bebizonyította, hogy nekünk kettőknek együtt nem megy. És igenis hiszek abban, hogy ha elfordulok valahonnan, akkor nem kell bezárkózva , mélabúsan, életuntan magamba roskadnom, hanem teljes hittel, kell várnom az előttem lévő , még ismeretlen jót.
Nem mindent lehet megjavítani.
Nem minden javítása ésszerű, vagy célravezető.
Néha okosabb cserélni, mint javítani
amíg az ember javítgat, sokszor értelmetlen és eredménytelen dolgokra fecsérel időt
senki nem szereti, ha javítani akarják
valaki vagy jó úgy ahogy van, vagy hagyjuk békén, mert más valakinek javítás nélkül is jó lesz......
felesleges értékes energiákat pazarolni egy haldokló kapcsolat javítgatására, mert lehet, hogy olyan dolgokra akarjuk átnevelni, rávenni a másikat, ami nem lételeme, és csak szenvedne benne
NE AKARJUNK SENKIT ARANYKALITKÁBA ZÁRNI !!
keressünk olyat, akinek nem kalitka vagyunk, hanem a szabad, puszta határtalan, felfedezésre váró, végtelen, láncok nélküli messzeség.....
Hiábavalóság azt hinni , hogy ilyenek, vagy olyanok vagyunk .
Az élet minden pillanata hatással van ránk.
Minden szó, minden megnyilvánulás, minden szín befolyásol minket.
Már csupán az a tény is , hogy ha úgy döntünk , nem fogadjuk be az ingereket, és nem engedjük , hogy hatással legyenek ránk ,,, már ez is változtat rajtunk.
Minimum makacsabbak lettünk.
Az ellenállás, a megadás, a beletörődés, is mind jellemformáló !
Az élet minden pillanata hatással van ránk.
Minden szó, minden megnyilvánulás, minden szín befolyásol minket.
Már csupán az a tény is , hogy ha úgy döntünk , nem fogadjuk be az ingereket, és nem engedjük , hogy hatással legyenek ránk ,,, már ez is változtat rajtunk.
Minimum makacsabbak lettünk.
Az ellenállás, a megadás, a beletörődés, is mind jellemformáló !
Minden nap egy új ember ébred az ágyunkban , aki bölcsebb lett egy nap tapasztalatával !
Mai gondolatom ! /egye fene , nem a fürdőkádból / :
Az a kapcsolat , amire vágyunk , amiben minden napi törődést, figyelmet , kölcsönös szeretetet , hűséget és biztonságot kapunk , olyan , mint egy jól záródó vastag falú üveg flaska !
Ha csak cseppenként is töltjük bele a nedűt , telik ! Minden cseppjével telik ,,,
Az a kapcsolat , amire vágyunk , amiben minden napi törődést, figyelmet , kölcsönös szeretetet , hűséget és biztonságot kapunk , olyan , mint egy jól záródó vastag falú üveg flaska !
Ha csak cseppenként is töltjük bele a nedűt , telik ! Minden cseppjével telik ,,,
Mìg azok a kapcsolatok , melyekben csak napi élvezeteket kapunk , olyanok , mint egy lukas aljú vödör....
Bármennyit is zúdítunk bele, akkor is elfolyik az utolsó cseppig..
Bármennyit is zúdítunk bele, akkor is elfolyik az utolsó cseppig..
Mai fürdőkád gondolat :
Azt hiszed küzdeni egy célért , rendületlenül hágni át a felbukkanó akadályokat, minden erőddel , lelkesedéseddel eltántoríthatatlanul haladni felé, majd elérni azt bármi is az ára ,,,,, szóval azt hiszed ez az igazán nagy teljesítmény ??
Akkor próbáld meg tisztelni az út közben felmerülő problémákat, az embereket , akiken át kellene gázolnod hozzá.. Próbáld meg félretenni a személyes érdekeidet és céljaidat, ,,, próbáld meg a szeretett ember előtt megnyitni és bezárni érte a saját utadat !
Próbáld meg nem szetetni , mert az érdek ezt kívánja.
Próbáld meg nem feladni , csak felismerni , a te vágyad nem biztos hogy más szeretted érdeke is !
Próbálj meg visszavonulni és hagyni érvényesülni olyan embereket , akiket önmagadnál jobban szeretsz .
Próbáld meg csak nézni a sikerét, miközben magadban iszonyatosan vágynál osztozni benne.
Azt hiszed küzdeni egy célért , rendületlenül hágni át a felbukkanó akadályokat, minden erőddel , lelkesedéseddel eltántoríthatatlanul haladni felé, majd elérni azt bármi is az ára ,,,,, szóval azt hiszed ez az igazán nagy teljesítmény ??
Akkor próbáld meg tisztelni az út közben felmerülő problémákat, az embereket , akiken át kellene gázolnod hozzá.. Próbáld meg félretenni a személyes érdekeidet és céljaidat, ,,, próbáld meg a szeretett ember előtt megnyitni és bezárni érte a saját utadat !
Próbáld meg nem szetetni , mert az érdek ezt kívánja.
Próbáld meg nem feladni , csak felismerni , a te vágyad nem biztos hogy más szeretted érdeke is !
Próbálj meg visszavonulni és hagyni érvényesülni olyan embereket , akiket önmagadnál jobban szeretsz .
Próbáld meg csak nézni a sikerét, miközben magadban iszonyatosan vágynál osztozni benne.
A legnagyobb teljesítmény néha nem mindenáron elérni , mindenen átgázolni , mindenkivel megharcolni.,, majd győzni.
A legnagyobb teljesítmény néha magadat, a vágyaidat legyőzni , és csendes mosollyal együtt örülni , amikor tudod , te is lehettél volna a befutó , vagy társa a befutásban !
A legnagyobb teljesítmény néha magadat, a vágyaidat legyőzni , és csendes mosollyal együtt örülni , amikor tudod , te is lehettél volna a befutó , vagy társa a befutásban !
2015. augusztus 23., vasárnap
A legtöbb ember életében eljön az a pillanat , amikor egycsapásra felnő...
Történik az életében valami , amitől hirtelen és megmagyarázhatatlanul máshogy kezd el látni dolgokat.
Van amit komolyabban , van amit lazábban.
Elveit dobja fel , és már a következményeknek is más súlyt ad.
Olyasmiket kezd el máshogy látni , amikről már rég megmondták , hogy nem úgy kellene .....
De ezt a pillanatot nem lehet siettetni ,, várni sem ,, akarni sem ,,,
Nem, mert előtte elítéled , lehetetlennek tartod,, oktalannak céltalannak és értelmetlennek..
Aztán egy reggel arra ébredsz, hogy felnőttél..
Hogy nem hiszel, nem tervezel, nem teszed legelső helyre, nem hagyod hogy uraljon , nem tiltakozol ellene, nem akarod véghez vinni, nem akarod hogy igazad legyen, nem ígérsz semmit, nem akarsz jó lenni........... Cak élvezni akarod a pillanatnyi lehetőséget, és kihozni belőle a lehető legtőbbet...
És arra hogy ez az ismeretlen állapot így nagyon jó..
Történik az életében valami , amitől hirtelen és megmagyarázhatatlanul máshogy kezd el látni dolgokat.
Van amit komolyabban , van amit lazábban.
Elveit dobja fel , és már a következményeknek is más súlyt ad.
Olyasmiket kezd el máshogy látni , amikről már rég megmondták , hogy nem úgy kellene .....
De ezt a pillanatot nem lehet siettetni ,, várni sem ,, akarni sem ,,,
Nem, mert előtte elítéled , lehetetlennek tartod,, oktalannak céltalannak és értelmetlennek..
Aztán egy reggel arra ébredsz, hogy felnőttél..
Hogy nem hiszel, nem tervezel, nem teszed legelső helyre, nem hagyod hogy uraljon , nem tiltakozol ellene, nem akarod véghez vinni, nem akarod hogy igazad legyen, nem ígérsz semmit, nem akarsz jó lenni........... Cak élvezni akarod a pillanatnyi lehetőséget, és kihozni belőle a lehető legtőbbet...
És arra hogy ez az ismeretlen állapot így nagyon jó..
Ma esti gondolat :
néha a legegyszerűbb érzéseket is nehéz elmondani, elmesélni, tartalmukban visszaadni,,,,,,,,,,,,ezer szó, akár ezer mondat,, az összes jelző is kevés hozzá
máskor a legbonyolultabb érzéseket, csodálatos történéseket, varázslatos életélményeket, a reményt , a jövőt összefoglalva egy szóban is ki lehet fejezni :
néha a legegyszerűbb érzéseket is nehéz elmondani, elmesélni, tartalmukban visszaadni,,,,,,,,,,,,ezer szó, akár ezer mondat,, az összes jelző is kevés hozzá
máskor a legbonyolultabb érzéseket, csodálatos történéseket, varázslatos életélményeket, a reményt , a jövőt összefoglalva egy szóban is ki lehet fejezni :
BOLDOG
A SZENVEDÈLY !!
Az egyik legértékesebb tulajdonság a szenvedély.... Bármilyen szenvedéllyel végrehajtott cselekedet sokkal nagyobb hatást vált ki az alanyából, mint ha csak kötelességből , vagy közönnyel teljesítik.
A szenvedély szenvedélyt és érzelmeket szül, melyek mély nyomakat hagynak.
A legmélyebb ès leghosszantartóbb emlék nyomokat.
Az egyik legnagyobb ajándék , ha valakit szenvedéllyel tudnak szetetni...
Az egyik legértékesebb tulajdonság a szenvedély.... Bármilyen szenvedéllyel végrehajtott cselekedet sokkal nagyobb hatást vált ki az alanyából, mint ha csak kötelességből , vagy közönnyel teljesítik.
A szenvedély szenvedélyt és érzelmeket szül, melyek mély nyomakat hagynak.
A legmélyebb ès leghosszantartóbb emlék nyomokat.
Az egyik legnagyobb ajándék , ha valakit szenvedéllyel tudnak szetetni...
A jó hír :
A bánat a fájdalom és a veszteség is mulandó érzelem és állapot !!!
A rossz hír :
A boldogság is.
A bánat a fájdalom és a veszteség is mulandó érzelem és állapot !!!
A rossz hír :
A boldogság is.
Bár mindegyikhez szükséges az azt megelőző hit, remény , vágy majd beteljesülés !!!
Néha jön pár èrzelem , mely fellülìrja a jelen állapotodat. És gyakran nehéz megbirkózni vele.
De attól még elkerülhetetlen és szükséges ....
Néha jön pár èrzelem , mely fellülìrja a jelen állapotodat. És gyakran nehéz megbirkózni vele.
De attól még elkerülhetetlen és szükséges ....
Minden sokkal könnyebb lett amikor rájöttem, hogy az élet olyan mint a tenger.
Végtelen víz,, hol hideg, hol langyos. Hol csendes, hol viharos. Hol hullámhegyek, hol hullámvölgyek.
A baj akkor kezdődik, amikor elkezdünk csapkodni, kapálózni,, hánykolódni. Harcolni a hullámokkal ... A hideg vízből a melegbe vágyunk. A melegből a hidegbe,,,
Állandóan fuldoklunk, s nem látjuk a partot
Aztán egy szép napon elkezdtem másként tekinteni rá.
Végtelen víz,, hol hideg, hol langyos. Hol csendes, hol viharos. Hol hullámhegyek, hol hullámvölgyek.
A baj akkor kezdődik, amikor elkezdünk csapkodni, kapálózni,, hánykolódni. Harcolni a hullámokkal ... A hideg vízből a melegbe vágyunk. A melegből a hidegbe,,,
Állandóan fuldoklunk, s nem látjuk a partot
Aztán egy szép napon elkezdtem másként tekinteni rá.
Ha hullámvölgyben voltam, egy nagy levegővel megpróbáltam átvészelni, mert tudtam, hogy úgy is tovább megy.
Ha hullámhegy közeledett, felfeküdtem rá, és hagytam, had vigyen magával a jóba, a magasba .
Nem kesergek a tovafutó hullámok után vágyódva. Élveztem a fennlétet. Az a dolga, hogy tovafusson.
Megtanultam élvezni a hideg vizet, majd a meleget, s már nem vágyom mindig a másikra.
Szelídségében élvezem a napsütést, a szelet mely sodor a vízzel tovább. Van időm megcsodálni a tájat. Már nem keresem annyira a partot sem, mert rájöttem, hogy idővel úgy is oda sodródom, de addig is élvezetes lesz az utam, mert lebegek a vízen, s nem harcolok vele.
Néha teszek egy-két karcsapást is,, de csak mert imádok úszni és jól esik.
Meg aztán merre is vegyem az utam ?
Hol is van az a jó part ?
Ha az ember tudná biztosan, nem lenne ilyen izgalmasan szép az élet.
Most tehát csak lebegek a vízen és hülyeségeken gondolkodom ....
Ha hullámhegy közeledett, felfeküdtem rá, és hagytam, had vigyen magával a jóba, a magasba .
Nem kesergek a tovafutó hullámok után vágyódva. Élveztem a fennlétet. Az a dolga, hogy tovafusson.
Megtanultam élvezni a hideg vizet, majd a meleget, s már nem vágyom mindig a másikra.
Szelídségében élvezem a napsütést, a szelet mely sodor a vízzel tovább. Van időm megcsodálni a tájat. Már nem keresem annyira a partot sem, mert rájöttem, hogy idővel úgy is oda sodródom, de addig is élvezetes lesz az utam, mert lebegek a vízen, s nem harcolok vele.
Néha teszek egy-két karcsapást is,, de csak mert imádok úszni és jól esik.
Meg aztán merre is vegyem az utam ?
Hol is van az a jó part ?
Ha az ember tudná biztosan, nem lenne ilyen izgalmasan szép az élet.
Most tehát csak lebegek a vízen és hülyeségeken gondolkodom ....
2015. július 15., szerda
MACI ÉS A MAGOK
jó pár napja történt, talán már egy hete is, csak nem volt időm elmesélni.
kivételesen kellemes hűvös nap volt, így végre kiülhettem a hintaágyamba kicsit elmélkedni. Fogtam egy párnát és a hasamhoz szorítva , térdemet orrom alá húzva , lábam átkarolva kezdtem hintázni . Egyszer csak lassan elkezdett ereszkedni valami a fejem fölül a hintaágy tetejéről. Aprócska szőrös mancs volt, ükölbe szorítva.
Látszott, hogy nyújt valami, amit szeretne odaadni.
Kinyújtottam hát a kezem, és nyitott marokkal vártam az adományt.
Egy maroknyi mag volt.
Néztem, néztem, de nem bírtam rájönni, mi célból kaphattam.
Tehát készültem feltenni a kérdést, hogy mi a fene ez,,, de megelőzött Macim kérdése :
- Te mit csinálnál ezekkel a magokkal ?
- hülye kérdés,,,,,,,,,,,,,,,,, hisz nem tudom milyen magok ezek
- én sem,,, de hát pont ez a lényeg. Nem tudhatod milyen magok ezek. Mit fogsz tenni velük :
- dobom hátra a fejem mögött a gazba
- nem ülteted el ?
- ültetni ????? minek ? kinek ? hova ?
- hát magadnak a 3000 m2-edre
- de hát azt sem tudom mi fog belőle kinőni
- de hát azt sem tudod mit dobsz ki !!
- valóban,,, de kíváncsinak kellene lennem ?? Olyan jelentéktelen kis magocskáknak tűnnek.
- ha tudnád, hogy értékesek, vagy szép dolog fejlődik belőlük ? Elültetnéd ?
-nem tudom
- És ha tudnád és el akarnád ültetni ?? Hova ültetnéd ? Árnyékba, napsütésbe. Az ablak alá, vagy egy titkos szegletbe ? Gondoznád, lesnéd ? Vagy csak hagynád had legyen aminek lennie kell ?
- Mond !! Van még hülye kérdésed ? Nem tudom mi ez és nem is akarom !!
...........................................
aztán beáll a néma csend. A földbe mag nem, de az agyamba bizony el lett ültetve a gondolat.
Azt vettem észre, hogy egyre féltőbben szorongattam a titokzatos magokat.
Az előbb még elhajítottam volna, most meg már dolgozott bennem a kíváncsiság.
....................................
- Te Medve ! Tudod-e ? Nem lehet itt okosnak lenni. Hány, de hány magot ültettek már el tudományosan, jó helyre. Gondozták, nevelték, ápolták,,,, aztán semmi nem lett belőle ! Jött egy betegség, jött a rossz idő, elverte jég, kimosta eső , szárította perzselő hőség,, bántotta állat, vagy ember.
Aztán hány és hány mag szóródott szélfúttan céltalan és véletlen ezer helyre.
Rossz talajra, gondozás nélkül, mégis valami csoda kelt ki belőle.
Aztán meg öröme kinek volt benne ?
Abban amit ültettek,,,, s gazdája látta növekedését, vagy hanyatlását rendben.
De vadon nőtt, láthatatlanul megbújó csodákat, csak a véletlen szerencse szeme láthatta.
Meg aztán kinek a kaktusz tetszik, kinek a paszuly , kinek a lencse, kinek a hóvirág.
Nem mindenkinek ugyanaz a szép.
Mag ide, mag oda
Nem lehet itt okosnak lenni ....
Sok mag nő . fejlődik észrevétlenül a világban,,, s csak keveseknek adatik meg, hogy észrevegyék, felfedezzék, megcsodálják, a világ szeme elé tárják.
Akkor azok a kifejlődött növények nem annyira értékesek ? ... csak mondtam, mondtam a rengeteg hülyeséget, mikor valami nagy ürességet éreztem.
kerestem Medvém tekintetét, de már messze járt.
Távolról, valami furcsa édes nevetést hallottam az erdőből.
Elmosolyodtam, már rájöttem, hogy ezt a magot bizony bevettem.
Be de rendesen.
Na mi lett azokkal, amiket a kezembe nyomott ?
Titok
kivételesen kellemes hűvös nap volt, így végre kiülhettem a hintaágyamba kicsit elmélkedni. Fogtam egy párnát és a hasamhoz szorítva , térdemet orrom alá húzva , lábam átkarolva kezdtem hintázni . Egyszer csak lassan elkezdett ereszkedni valami a fejem fölül a hintaágy tetejéről. Aprócska szőrös mancs volt, ükölbe szorítva.
Látszott, hogy nyújt valami, amit szeretne odaadni.
Kinyújtottam hát a kezem, és nyitott marokkal vártam az adományt.
Egy maroknyi mag volt.
Néztem, néztem, de nem bírtam rájönni, mi célból kaphattam.
Tehát készültem feltenni a kérdést, hogy mi a fene ez,,, de megelőzött Macim kérdése :
- Te mit csinálnál ezekkel a magokkal ?
- hülye kérdés,,,,,,,,,,,,,,,,, hisz nem tudom milyen magok ezek
- én sem,,, de hát pont ez a lényeg. Nem tudhatod milyen magok ezek. Mit fogsz tenni velük :
- dobom hátra a fejem mögött a gazba
- nem ülteted el ?
- ültetni ????? minek ? kinek ? hova ?
- hát magadnak a 3000 m2-edre
- de hát azt sem tudom mi fog belőle kinőni
- de hát azt sem tudod mit dobsz ki !!
- valóban,,, de kíváncsinak kellene lennem ?? Olyan jelentéktelen kis magocskáknak tűnnek.
- ha tudnád, hogy értékesek, vagy szép dolog fejlődik belőlük ? Elültetnéd ?
-nem tudom
- És ha tudnád és el akarnád ültetni ?? Hova ültetnéd ? Árnyékba, napsütésbe. Az ablak alá, vagy egy titkos szegletbe ? Gondoznád, lesnéd ? Vagy csak hagynád had legyen aminek lennie kell ?
- Mond !! Van még hülye kérdésed ? Nem tudom mi ez és nem is akarom !!
...........................................
aztán beáll a néma csend. A földbe mag nem, de az agyamba bizony el lett ültetve a gondolat.
Azt vettem észre, hogy egyre féltőbben szorongattam a titokzatos magokat.
Az előbb még elhajítottam volna, most meg már dolgozott bennem a kíváncsiság.
....................................
- Te Medve ! Tudod-e ? Nem lehet itt okosnak lenni. Hány, de hány magot ültettek már el tudományosan, jó helyre. Gondozták, nevelték, ápolták,,,, aztán semmi nem lett belőle ! Jött egy betegség, jött a rossz idő, elverte jég, kimosta eső , szárította perzselő hőség,, bántotta állat, vagy ember.
Aztán hány és hány mag szóródott szélfúttan céltalan és véletlen ezer helyre.
Rossz talajra, gondozás nélkül, mégis valami csoda kelt ki belőle.
Aztán meg öröme kinek volt benne ?
Abban amit ültettek,,,, s gazdája látta növekedését, vagy hanyatlását rendben.
De vadon nőtt, láthatatlanul megbújó csodákat, csak a véletlen szerencse szeme láthatta.
Meg aztán kinek a kaktusz tetszik, kinek a paszuly , kinek a lencse, kinek a hóvirág.
Nem mindenkinek ugyanaz a szép.
Mag ide, mag oda
Nem lehet itt okosnak lenni ....
Sok mag nő . fejlődik észrevétlenül a világban,,, s csak keveseknek adatik meg, hogy észrevegyék, felfedezzék, megcsodálják, a világ szeme elé tárják.
Akkor azok a kifejlődött növények nem annyira értékesek ? ... csak mondtam, mondtam a rengeteg hülyeséget, mikor valami nagy ürességet éreztem.
kerestem Medvém tekintetét, de már messze járt.
Távolról, valami furcsa édes nevetést hallottam az erdőből.
Elmosolyodtam, már rájöttem, hogy ezt a magot bizony bevettem.
Be de rendesen.
Na mi lett azokkal, amiket a kezembe nyomott ?
Titok
2015. július 14., kedd
mert szeretlek, ha kellek ha nem :-)
Ma reggeli fürdőkád gondolat :
Olvasom a posztokat arról hogy hogyan feleljünk meg , mit várjunk , hogyan tegyük boldoggá a másik nemtől , a másik nemet !
Miközben nem tudunk egymás nélkül létezni, miközben állandóan a társunkat keressük , szenvedünk a megfelelések, az együttlétezések normáitól.
Pedig a képlet nem is annyira bonyolult.
Olyan embert kell találnunk akinek ez elvárásaink a vágyaink természetesek, saját igényeiből is fakadóak. Akinek nem áldozat a másikra való figyelés, és elég egy apró jelzés ahhoz , hogy tudja a szeretett társnak valami gondja van. Hiszen mindenkinek más elvárásai vannak. Nem mindegy hogy ezek a vágyak idegenek a partnerünktől és bele kell ültetni , vagy számára is alapvetőek, csak épp máshol jártak a gondolatai és figyelmeztetni kell csak .
Másik hogy ne akarjunk egészségtelen mennyiségben együtt létezni. A férfi és a nő bioritmusa màs. Àllandó jelenlét egymás életében néha sok lehet. Van akinek nem. De hosszú távon felőrölheti a vágyat. Ha már türelem kell egymás elviseléséhez , néha jobb kicsit külön.
Olvasom a posztokat arról hogy hogyan feleljünk meg , mit várjunk , hogyan tegyük boldoggá a másik nemtől , a másik nemet !
Miközben nem tudunk egymás nélkül létezni, miközben állandóan a társunkat keressük , szenvedünk a megfelelések, az együttlétezések normáitól.
Pedig a képlet nem is annyira bonyolult.
Olyan embert kell találnunk akinek ez elvárásaink a vágyaink természetesek, saját igényeiből is fakadóak. Akinek nem áldozat a másikra való figyelés, és elég egy apró jelzés ahhoz , hogy tudja a szeretett társnak valami gondja van. Hiszen mindenkinek más elvárásai vannak. Nem mindegy hogy ezek a vágyak idegenek a partnerünktől és bele kell ültetni , vagy számára is alapvetőek, csak épp máshol jártak a gondolatai és figyelmeztetni kell csak .
Másik hogy ne akarjunk egészségtelen mennyiségben együtt létezni. A férfi és a nő bioritmusa màs. Àllandó jelenlét egymás életében néha sok lehet. Van akinek nem. De hosszú távon felőrölheti a vágyat. Ha már türelem kell egymás elviseléséhez , néha jobb kicsit külön.
És még egy gondolat.
Úgy érezzük nincs egy rendes nekünk való ezen a bitang nagy földön.
Èn most azt gondolom ,, inkább túl sokan vagyunk,, vannak . Felszínesen ismerkedünk. Nehezebben tolerálunk. Hamarabb szelektálunk , az első problémákra. Nehezebben nyílunk meg , és ismerjük meg a tartós és mély érzelmeket , tulajdonságokat.
Státuszpartnereket keresünk. Olyanokat akik szépek okosak gazdagok.
Nem olyat, akivel a legjobb lenni , legjobb az ölelése, legjobb beszélgetni.
Hamar dobunk és szelektálunk , hisz annyi másik van.
Talàn ezért vesszük észre nehezebben az igazi jellemet. Az igazán nekünk valót. Nehezebben alkalmazkodunk és jobban válogatunk.
Úgy érezzük nincs egy rendes nekünk való ezen a bitang nagy földön.
Èn most azt gondolom ,, inkább túl sokan vagyunk,, vannak . Felszínesen ismerkedünk. Nehezebben tolerálunk. Hamarabb szelektálunk , az első problémákra. Nehezebben nyílunk meg , és ismerjük meg a tartós és mély érzelmeket , tulajdonságokat.
Státuszpartnereket keresünk. Olyanokat akik szépek okosak gazdagok.
Nem olyat, akivel a legjobb lenni , legjobb az ölelése, legjobb beszélgetni.
Hamar dobunk és szelektálunk , hisz annyi másik van.
Talàn ezért vesszük észre nehezebben az igazi jellemet. Az igazán nekünk valót. Nehezebben alkalmazkodunk és jobban válogatunk.
és még mindig csak úgy,,,, tegnap estéről
Nem érdekel mi lesz holnap !
Ma boldog vagyok és boldogan fekszem le .
Ígérte valaki, hogy holnap reggel felébredek ?
Ma boldog vagyok és boldogan fekszem le .
Ígérte valaki, hogy holnap reggel felébredek ?
melegedjen aki akar, csak engem hagyjanak már békén !
TISZTELETTEL !
Van egy csomó cigány barátom. Nagyon tiszteletre méltó, szeretett barátom. Honnan tudom, hogy azok ?
Hisz úgy hívják őket. Orsós Józsi, Pisti,, Kalányos Margit, Balogh ,Petrovics, Illés, Lakatos stb. ,,és barnák ahogy illik.
De soha nem kérkedtek cigányságukkal, nem kértek ezzel kapcsolatos előnyöket, nem éltek vissza a helyzetükkel. Rendes, dolgos szorgalmas emberek. Ugyanolyan barátaim, mint mások. És ez soha nem is volt köztünk téma.
Van meleg ismerősöm. Talán tanulóm is. Még barátom is. Honnan tudom, hogy azok ? Csak úgy fél szavakból, mert soha nem volt ez köztünk téma. Nem kérkedtek, nem hivalkodtak vele. Nagyon kedves, intelligens, jólelkű, szeretett ismerőseim.
Vannak különböző vallású barátaim, rokonaim.
Zsidók, Hit Gyülekezetesek, Baptisták. Honnan tudom ?
Tudni való volt, nem volt titok, olyan hitközösségbe jártak.
De ez soha nem volt köztünk téma. Szorgalmas rendes, segítőkész emberek.
Nem akartak megtéríteni, sem győzködni. A legtöbb megnyilvánulása egy kislány tanulómnak az volt, hogy kezembe nyomott egy újságot, hogy ha van kedvem olvassam el.
A másság nézőpont kérdése. Mi is mások vagyunk a saját életközösségükhöz képest. Nem a másság a probléma , hanem hogy ez téma.
Szültem öt gyermeket,,büszke MAGYAR, katolikus, fehér, heteró ember vagyok.
A baj az, hogy lassan én vagyok a kisebbség. Mindenki más különbözőségére tekintettel kell lennem. Oda kell figyelnem. Nem sérthetek, nem nyilvánulhatok meg, mert törölve leszek, meg leszek szólva. Rossz esetben még bíróság elé is leszek citálva. / pl. ha nem veszem fel a munkahelyemre a dohányzó, írástudatlan és véletlenül roma jelentkezőt. Egy ismerősöm járt így /
Nekem mint kisebbségnek, beszólnak, hogy minek szültem ennyi gyereket. Engem idegenek az utcán leszólítanak, hogy megtérítsenek. Ha nem adok a cigánygyereknek aprót a parkolóban, nekem jön, hogy én rasszista vagyok ! A nezeti zázlót a kocsimról leszedettèk velem !
Ha nem tetszik a meleg felvonulás, mert közízlésemre sértőnek tartom, akkor ........... Ha nem színezem a profilképem szivárványra akkor .........
Akkor tessék engem szeretni úgy ahogy vagyok, és ne legyen már ez annyira téma, hogy ezen múljon emberek barátsága, kapcsolata, munkája....
Ha emberek annyit foglalkoznának a munkájukkal, családjukkal, mint a politikával és a melegekkel, meg a vallásokkal,, akkor itt egy gazdag és boldog ország épülne !!
Van egy csomó cigány barátom. Nagyon tiszteletre méltó, szeretett barátom. Honnan tudom, hogy azok ?
Hisz úgy hívják őket. Orsós Józsi, Pisti,, Kalányos Margit, Balogh ,Petrovics, Illés, Lakatos stb. ,,és barnák ahogy illik.
De soha nem kérkedtek cigányságukkal, nem kértek ezzel kapcsolatos előnyöket, nem éltek vissza a helyzetükkel. Rendes, dolgos szorgalmas emberek. Ugyanolyan barátaim, mint mások. És ez soha nem is volt köztünk téma.
Van meleg ismerősöm. Talán tanulóm is. Még barátom is. Honnan tudom, hogy azok ? Csak úgy fél szavakból, mert soha nem volt ez köztünk téma. Nem kérkedtek, nem hivalkodtak vele. Nagyon kedves, intelligens, jólelkű, szeretett ismerőseim.
Vannak különböző vallású barátaim, rokonaim.
Zsidók, Hit Gyülekezetesek, Baptisták. Honnan tudom ?
Tudni való volt, nem volt titok, olyan hitközösségbe jártak.
De ez soha nem volt köztünk téma. Szorgalmas rendes, segítőkész emberek.
Nem akartak megtéríteni, sem győzködni. A legtöbb megnyilvánulása egy kislány tanulómnak az volt, hogy kezembe nyomott egy újságot, hogy ha van kedvem olvassam el.
A másság nézőpont kérdése. Mi is mások vagyunk a saját életközösségükhöz képest. Nem a másság a probléma , hanem hogy ez téma.
Szültem öt gyermeket,,büszke MAGYAR, katolikus, fehér, heteró ember vagyok.
A baj az, hogy lassan én vagyok a kisebbség. Mindenki más különbözőségére tekintettel kell lennem. Oda kell figyelnem. Nem sérthetek, nem nyilvánulhatok meg, mert törölve leszek, meg leszek szólva. Rossz esetben még bíróság elé is leszek citálva. / pl. ha nem veszem fel a munkahelyemre a dohányzó, írástudatlan és véletlenül roma jelentkezőt. Egy ismerősöm járt így /
Nekem mint kisebbségnek, beszólnak, hogy minek szültem ennyi gyereket. Engem idegenek az utcán leszólítanak, hogy megtérítsenek. Ha nem adok a cigánygyereknek aprót a parkolóban, nekem jön, hogy én rasszista vagyok ! A nezeti zázlót a kocsimról leszedettèk velem !
Ha nem tetszik a meleg felvonulás, mert közízlésemre sértőnek tartom, akkor ........... Ha nem színezem a profilképem szivárványra akkor .........
Akkor tessék engem szeretni úgy ahogy vagyok, és ne legyen már ez annyira téma, hogy ezen múljon emberek barátsága, kapcsolata, munkája....
Ha emberek annyit foglalkoznának a munkájukkal, családjukkal, mint a politikával és a melegekkel, meg a vallásokkal,, akkor itt egy gazdag és boldog ország épülne !!
a mai " csak úgy " gondolat
A szerelem , az őrültség és a halàl nem vàlogat.
Bárkire , bármikor lecsaphat !
Bárkire , bármikor lecsaphat !
a csalódás
Ma reggeli fürdőkád gondolatok :
A csalódás Isten jutalma !!
mert őszintén és vakon tudtál hinni valakiben , és szeretni. Olyan valakit aki nem való hozzád, nem érdemel meg , de te mégis rendületlenül hittél benne , és vakságodban nem vetted észre..... Amit kellett volna.
A csalódás annál nagyobb , minél erősebb a vonzalom. Tehát igazából oriási jutalom ! Ha időben érkezik.
A csalódás Isten jutalma !!
mert őszintén és vakon tudtál hinni valakiben , és szeretni. Olyan valakit aki nem való hozzád, nem érdemel meg , de te mégis rendületlenül hittél benne , és vakságodban nem vetted észre..... Amit kellett volna.
A csalódás annál nagyobb , minél erősebb a vonzalom. Tehát igazából oriási jutalom ! Ha időben érkezik.
szerelem szerelem szerelem
Valaki hiányolta a ma reggeli fürdőkád gondolatot ! Hát legyen neki tisztelettel :
A szerelemben az a lényeg , hogy legyen !!
Ha szerelem van , hát legyen kibe !
S ha van kibe, hát kölcsönös legyen !
Egyedül unalmas a szerelem.
Szerelem nélkül unalmas az életem.
A szerelemben az a lényeg , hogy legyen !!
Ha szerelem van , hát legyen kibe !
S ha van kibe, hát kölcsönös legyen !
Egyedül unalmas a szerelem.
Szerelem nélkül unalmas az életem.
gyerekesors
Ma déli fürdőkád gondolat :
Minden gyermek egy esély, egy lehetőség, egy kaland. Minden gyermek egy feltáratlan zseni, egy őstehetség.
Minden gyermek egy szeretetforrás.
De nem biztos , hogy azon az úton fog eljutni a szép és elégedett jövő felé, amin mi indítanánk.
Még csak az sem biztos , hogy ismerjük azt az utat ami neki boldogságot hoz.
Nem biztos , hogy a jólét a jó nevelés, a jó iskolák a tökéletes utak.
Egyetlen biztos dolog van amire a gyereknek tuti szüksége van , bármilyen környezetben :
Szeretetre !
Sok sok ölelésre, puszira, simogatásra, odafigyelésre, meghallgatásra !
Szegény környezetből is születtek érzelemgazdag, tapasztalatokkal teli , boldog életutak.
Ès a legjobb életpálya modellek is dőltek romokba.
De a szeretet mint útravaló, a legtöbb élethelyzetben megfelelő tanácsadó.
A szeretett gyermek pedig magabiztos .
Nem az út a fontos amin elindul, hisz az bármerre vezethet.
Hanem a léptek amik viszik. Ha magabiztos , elégedett és határozott , akkor bárhol megállja a helyét, és bármiből sikert fog kovácsolni.
Sok sikeres és boldog ember pont élete nehézségeinek leküzdése miatt lett az , aki. Egy tökéletes környezetben, nem azzá lett volba aki lett.
NEM A TÖKÉLETES ÈLET A BOLDOG ÉLET !
Minden gyermek egy esély, egy lehetőség, egy kaland. Minden gyermek egy feltáratlan zseni, egy őstehetség.
Minden gyermek egy szeretetforrás.
De nem biztos , hogy azon az úton fog eljutni a szép és elégedett jövő felé, amin mi indítanánk.
Még csak az sem biztos , hogy ismerjük azt az utat ami neki boldogságot hoz.
Nem biztos , hogy a jólét a jó nevelés, a jó iskolák a tökéletes utak.
Egyetlen biztos dolog van amire a gyereknek tuti szüksége van , bármilyen környezetben :
Szeretetre !
Sok sok ölelésre, puszira, simogatásra, odafigyelésre, meghallgatásra !
Szegény környezetből is születtek érzelemgazdag, tapasztalatokkal teli , boldog életutak.
Ès a legjobb életpálya modellek is dőltek romokba.
De a szeretet mint útravaló, a legtöbb élethelyzetben megfelelő tanácsadó.
A szeretett gyermek pedig magabiztos .
Nem az út a fontos amin elindul, hisz az bármerre vezethet.
Hanem a léptek amik viszik. Ha magabiztos , elégedett és határozott , akkor bárhol megállja a helyét, és bármiből sikert fog kovácsolni.
Sok sikeres és boldog ember pont élete nehézségeinek leküzdése miatt lett az , aki. Egy tökéletes környezetben, nem azzá lett volba aki lett.
NEM A TÖKÉLETES ÈLET A BOLDOG ÉLET !
2015. május 31., vasárnap
Konzervdoboz
Az jutott az
eszembe, hogy, olyan vagy, mint egy doboz befőtt.
Jó címkével de
kőkemény konzervdobozzal
Az embernek
megtetszik a címke, és kíváncsi lesz a benne lévő tartalomra,,,, szeretné kinyitni,
de nincs rajta nyitó fül. Próbálja mindennel, de kicsorbult már egy kés hegye,
ki a nyitóé is. Forgatja, forgatja,,, nem akarná feladni,,, mert bizonyára
roppant finom lehet az is, ami benne van.
Sikerül
végre egy kicsiny rést nyitni rá ahol bebizonyosodni látszik a sejtett, mivel
isteni illatok áradnak belőle. Az ember még izgatottabb lesz. És őrlődik a
között, hogy visszategye a polcra és hagyja a fenébe, vagy igenis keresse meg a
nyitját.
Nem könnyű a
feladat, és hagyná is az ember a fenébe, de hát az emberi kíváncsiság nagy úr.
Meg hát minek visszatenni a polcra egy már megkezdett dobozt. Legalább derüljön
ki mi van, benne, aztán ha nem jó, még mindig el lehet dönteni hogyan tovább.
Így az ember egy idő után ott áll, kezében az izgalmas , kicsit megkezdett
dobozzal, még mindig ismeretlen, titkos tartalommal, nem ismerve a nyitó
kódját. Csak találgat, találgat próbálkozik, forgatja. Nem adná fel szívesen,
de a megoldás sincs még meg.
Jó volna
tudni, hogy akarod-e , hogy kinyissanak.......
2015. május 30., szombat
MINT A VÌZ !
Tapasztalatom szerint csak az első pár lépés a nehéz. Befelé is , kifelé is.
Ha befogadásé, ha az elszakadásé.
Ha az elindulásé, ha a megérkezésé.
Ha a megszokásáé, ha az elfelejtéséé.
Egyhelyben állni és várni a legnehezebb.
Utak kellenek célokkal , és járàs.
Ha beteljesültek , új célok kellenek.
Ha egyhelyben is állsz, az élet akkor is megy tovàbb körülötted. Csak lemaradsz a saját álmaidról.
Aki megállásra kényszerít az utadon , az nem a te embered. Aki hív, de nem enged be az ajtaján , az sem.
Minden egyhelyben toporgott idő a végelszámoláskor hiányt fog mutatni az életedben.
Ha becsukják előtted az ajtót, vagy csak nem hívnak be akkor ne bámulj tátott szájjal értetlenkedve , hanem fordulj meg, és keress utat, mint a víz !!!
Tapasztalatom szerint csak az első pár lépés a nehéz. Befelé is , kifelé is.
Ha befogadásé, ha az elszakadásé.
Ha az elindulásé, ha a megérkezésé.
Ha a megszokásáé, ha az elfelejtéséé.
Egyhelyben állni és várni a legnehezebb.
Utak kellenek célokkal , és járàs.
Ha beteljesültek , új célok kellenek.
Ha egyhelyben is állsz, az élet akkor is megy tovàbb körülötted. Csak lemaradsz a saját álmaidról.
Aki megállásra kényszerít az utadon , az nem a te embered. Aki hív, de nem enged be az ajtaján , az sem.
Minden egyhelyben toporgott idő a végelszámoláskor hiányt fog mutatni az életedben.
Ha becsukják előtted az ajtót, vagy csak nem hívnak be akkor ne bámulj tátott szájjal értetlenkedve , hanem fordulj meg, és keress utat, mint a víz !!!
Nekünk kell szolgàlnunk az álmainkat , vagy a álmaink szolgàljanak minket ?
Tegyünk fel hosszú napokat ,, heteket esetleg egy életet , egy álomért, vagy álmodozzunk elérhető dolgokról, ami minden nap örömöt hoz, mert reális és elérhető.
Túl rövid az élet elvesztegetni lehetelen célok, emberek utáni kapaszkodással ,,,
Vagy túl értékes, hogy beérjük félig feltöltve ,, kisebb álmokkal, / àmde de sikeresen, s boldogan / ,,,
Tegyünk fel hosszú napokat ,, heteket esetleg egy életet , egy álomért, vagy álmodozzunk elérhető dolgokról, ami minden nap örömöt hoz, mert reális és elérhető.
Túl rövid az élet elvesztegetni lehetelen célok, emberek utáni kapaszkodással ,,,
Vagy túl értékes, hogy beérjük félig feltöltve ,, kisebb álmokkal, / àmde de sikeresen, s boldogan / ,,,
Mint a víz !
A víz, csak víz.
Attól lesz jó vagy rossz,,, vagy olyan amilyen,,,, ahogy érkezik és amilyen a medre.
Megfelelő mederben szépen halad,, nyugodtan, kiszámíthatóan, jó irányban.
A víz, csak víz.
Attól lesz jó vagy rossz,,, vagy olyan amilyen,,,, ahogy érkezik és amilyen a medre.
Megfelelő mederben szépen halad,, nyugodtan, kiszámíthatóan, jó irányban.
Na persze ha gátak közé szorítod, ha útját állod.
Minden másnál erősebb, Minden gátat áttör....
Minden talajt erodál, mindenhol utat talál.
Mégis életet ad.
A víz eloltja a tüzet. De a tűz sose állhatja útját a víznek.
A víz az csak víz. Egy pohárban, az esőben, egy patakban, tóban, folyóban , vagy tengerben.
Nem rossz és nem jó. Egyszerűen létszükséglet.
Csak a megfelelő meder szükséges.
Mint a szerelem ,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,
Minden másnál erősebb, Minden gátat áttör....
Minden talajt erodál, mindenhol utat talál.
Mégis életet ad.
A víz eloltja a tüzet. De a tűz sose állhatja útját a víznek.
A víz az csak víz. Egy pohárban, az esőben, egy patakban, tóban, folyóban , vagy tengerben.
Nem rossz és nem jó. Egyszerűen létszükséglet.
Csak a megfelelő meder szükséges.
Mint a szerelem ,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,
2015. május 27., szerda
Szóval
nem tudok egy férfit reménytelenül szeretni, valamilyen jó
tulajdonságért és várni, hogy egyszer majd viszontszeret.
Bárkit meg tudok szeretni, aki bizonyos normáknak megfelel, és úgy viselkedik velem, ahogy én azt szeretném.
Egy férfi legszerethetőbb tulajdonsága számomra, hogy itt van az életemben, hogy szüksége van rám nap mint nap, hogy értékes vagyok számára, és hogy kölcsönösen boldogságot tudunk vinni egymás mindennapjaiba.
Minden jó tulajdonság eltörpül,és jelentéktelenné válik, ,, ha ezek nincsenek meg, és sok különbözőség, különbség vagy hiány pótolható mindezzel.
Bárkit meg tudok szeretni, aki bizonyos normáknak megfelel, és úgy viselkedik velem, ahogy én azt szeretném.
Egy férfi legszerethetőbb tulajdonsága számomra, hogy itt van az életemben, hogy szüksége van rám nap mint nap, hogy értékes vagyok számára, és hogy kölcsönösen boldogságot tudunk vinni egymás mindennapjaiba.
Minden jó tulajdonság eltörpül,és jelentéktelenné válik, ,, ha ezek nincsenek meg, és sok különbözőség, különbség vagy hiány pótolható mindezzel.
Teljesen biztos , hogy kevesebb van előttem , mint amennyi mögöttem.
Nem tudom milyen vagyok.
Rossz-e vagy jó..
Kevés vagy sok...
Csak egyet tudok ,,
Abban a világban ami mögöttem van , nem válogathattam meg hol vagyok.
De abban ami előttem van , biztosan tudom , hogy ott szeretnék lenni , ahol jó vagyok úgy , ahogy vagyok. Ahol érték amilyen ès aki vagyok.
Eddigi életemet kaptam .
Az ezután következőt választani akarom !!
Nem tudom milyen vagyok.
Rossz-e vagy jó..
Kevés vagy sok...
Csak egyet tudok ,,
Abban a világban ami mögöttem van , nem válogathattam meg hol vagyok.
De abban ami előttem van , biztosan tudom , hogy ott szeretnék lenni , ahol jó vagyok úgy , ahogy vagyok. Ahol érték amilyen ès aki vagyok.
Eddigi életemet kaptam .
Az ezután következőt választani akarom !!
2015. május 25., hétfő
Délutáni fürdőkád gondolat :
Mert a nő harcol !
Utolsó erejéig..minden logikus és ésszerű határon túl .
Ha munkáról, ha gyerekéről, barátairól , szenvedélyéről, céljairól vagy szerelméről van is szó.
Keresi az utakat, az utolsó szalmaszálakat . Eltántoríthatatlanul , feladva büszkeségük , kockáztatva egészségük , lelkük , boldogságuk.
Sokan nem tudják, de a nők ezt azért teszik ilyen vehemenciával és álhatatossággal , mert ha valamivel kapcsolatban feladják a harcot , akkor számukra az a valami többé már nem létezik.
Azért, mert a céljaikban látják a jót, az örömöt,,, és ha elfordítják fejüket és akaratukat róla, akkor megtanulják meglátni benne a rosszat is. Mert csak így tudják feladni. És az a megtalált rossz, már gátja lesz az újabb harcos küzdelemnek.
Rosszért nem harcolunk !
Mert a nő harcol !
Utolsó erejéig..minden logikus és ésszerű határon túl .
Ha munkáról, ha gyerekéről, barátairól , szenvedélyéről, céljairól vagy szerelméről van is szó.
Keresi az utakat, az utolsó szalmaszálakat . Eltántoríthatatlanul , feladva büszkeségük , kockáztatva egészségük , lelkük , boldogságuk.
Sokan nem tudják, de a nők ezt azért teszik ilyen vehemenciával és álhatatossággal , mert ha valamivel kapcsolatban feladják a harcot , akkor számukra az a valami többé már nem létezik.
Azért, mert a céljaikban látják a jót, az örömöt,,, és ha elfordítják fejüket és akaratukat róla, akkor megtanulják meglátni benne a rosszat is. Mert csak így tudják feladni. És az a megtalált rossz, már gátja lesz az újabb harcos küzdelemnek.
Rosszért nem harcolunk !
Talàn elviselik mert elkerülhetetlen , kikerülhetetlen ,,,,, de csak addig harcolnak érte , ameddig bennük ég a tűz.
Ha a tűz kialudt jön a közöny.
Nincs majd,, nincs 2 hét múlva,,, nincs had gondoljam át ,, nincs adj nekem időt, nincs még egy lehetőség, nincs meggondoltam magam !
Addigra már új célok vannak .
Az idő gyilkos.
A szenvedély gyilkosa.
Ha a tűz kialudt jön a közöny.
Nincs majd,, nincs 2 hét múlva,,, nincs had gondoljam át ,, nincs adj nekem időt, nincs még egy lehetőség, nincs meggondoltam magam !
Addigra már új célok vannak .
Az idő gyilkos.
A szenvedély gyilkosa.
2015. május 24., vasárnap
Magdolna Kifli
Tökéletes , egyszerű, könnyű
közepes tepsibe :
8 tojás
/ a fehérjét habként keverjük hozzá a végén /
15 dkg vaj
25 dkg cukor
18 dkg liszt
vaníliás cukor
sőtőpor
reszelt citrom héja
a tetejére szórjuk :
darált, vagy apróra vágott dió, cukorral keverve
Normál sütés :
30-45 perc
180 C
Lehet akár kockára is vágni,, a recept és a neve miatt pogácsaszaggatóval, vagy pohárral, félhold illetve kifli alakúra szaggattam .
közepes tepsibe :
8 tojás
/ a fehérjét habként keverjük hozzá a végén /
15 dkg vaj
25 dkg cukor
18 dkg liszt
vaníliás cukor
sőtőpor
reszelt citrom héja
a tetejére szórjuk :
darált, vagy apróra vágott dió, cukorral keverve
Normál sütés :
30-45 perc
180 C
Lehet akár kockára is vágni,, a recept és a neve miatt pogácsaszaggatóval, vagy pohárral, félhold illetve kifli alakúra szaggattam .
Boldogság vásár Macival
Hazafelé jövet beugrottunk a boltba...
Ha már ilyen várakozó öröm hangulatban voltam, gondoltam sütünk valami jót, hát vegyük meg a hozzávalót !
Sorba kellett állnunk,, vártunk türelemmel.
Egyszer csak halk civakodásra lettünk figyelmesek.
Egy anyuka 3 gyerekével a sorok között válogatott.
A középső gyerek kinézett magának egy tábla különleges csokit. Abból a fajtából, amit a háromgyerekes anyukák csak ritkán vehetnek meg, különösen ha mind az összes gyerekük árgus szemmel, csorgó szájjal figyeli az eseményeket. Kénytelen, kelletlen intette csendre a kisfiát, miközben alternatívakánt felajánlott egy-egy Sport szeletet.
Ez persze nem felelt meg a gyerekeknek, de idő közben a sorban állók figyelmét elterelte egy még különösebb eset.
Egy igen jól öltözött férfi került sorra a pultnál.
Egyenes járása, kimért stílusa, elegáns ruhája,,,,,,,,,,,,,,, kitűnt a sorból ez már igaz.
Határozott , de nem emelt hangon szólalt meg :
-EGY ADAG BOLDOGSÁGOT KÉREK !
Az üzletben hirtelen hatalmas csend lett..............
mindenki feléje fordult, az eladónő azt hitte, rosszul hallott, vagy valami tréfa áldozata lett
- Tessék uram ?? Mit parancsol ??
kérdezte halkan, megijedve
- MONDOM HOGY EGY ADAG BOLDOGSÁGOT KÉREK !
- ilyen termékünk nincsen, sajnálom.
közben félve nézett körül, jól láthatóan segítséget kérve a körülötte állóktól,, vagy talán a kandi kamerát keresve
a férfi szólásra nyitotta a száját, majd lehajtotta a fejét és megfordul, hogy elinduljon kifelé
minden szempár rá szegeződött és azt találgatták, vajon mi lelte , ezt az amúgy roppant szimpatikus fiatalembert
A csendet a kisfiú törte meg, akinek nem jelentett semmit a jelenet, és folytatta hisztijét.
A megdermed csendben a két hangulattörő,, a kisgyermek és a férfi hirtelen egymásra néztek.
Majd a férfi szeme a földön guggoló anyára, kinek a kezében ott sírt egy másik gyermek, és szegényes ruháján látszott a helyzet megoldhatatlansága.
A férfi visszafordult a pulthoz, és halk , de határozott szavakkal mondta :
- Hát akkor abból a csokiból 3 táblával fizetnék.
a csend még nagyobb lett. Most már a kisgyerek is elhallgatott. Ahhoz már elég nagy volt, hogy megértse mit tett a férfi.
Aki miután fizetett végérvényesen megfordult és elindult kifelé a boltból, kerülve a csodálkozó tekinteteket.
Ekkor a kisfiú kiszabadítottam magát anyja kezéből, és otthagyta guggolva, ölében a kistestvérével.
Örömteli , őszinte mosollyal rohant a férfi után , és még a kijárat előtt utolérte .
Megölelte a derekát, és elrebegett egy köszönömöt.
A férfi is felmosolygott, megsimogatta a kisfiú fejét , majd lehajolt átölelte, és megpuszilta .
Visszanézett a vásárló tömegre, akik megrökönyödve figyelték a jelenetet.
A férfi most már nem kerülte a tekinteteket, és azzal a határozott hanggal, amivel a pultnál is beszélt, csak annyit mondott .
KÖSZÖNÖM
Az emberek pár másodpercnyi hatásszünet után folytatták a vásárlást.
Mi is szépen megvettük, ami a sütinkhez kellett.
Örültünk egymásnak,, mert tudtuk, hogy most leginkább az kell.
Ha már ilyen várakozó öröm hangulatban voltam, gondoltam sütünk valami jót, hát vegyük meg a hozzávalót !
Sorba kellett állnunk,, vártunk türelemmel.
Egyszer csak halk civakodásra lettünk figyelmesek.
Egy anyuka 3 gyerekével a sorok között válogatott.
A középső gyerek kinézett magának egy tábla különleges csokit. Abból a fajtából, amit a háromgyerekes anyukák csak ritkán vehetnek meg, különösen ha mind az összes gyerekük árgus szemmel, csorgó szájjal figyeli az eseményeket. Kénytelen, kelletlen intette csendre a kisfiát, miközben alternatívakánt felajánlott egy-egy Sport szeletet.
Ez persze nem felelt meg a gyerekeknek, de idő közben a sorban állók figyelmét elterelte egy még különösebb eset.
Egy igen jól öltözött férfi került sorra a pultnál.
Egyenes járása, kimért stílusa, elegáns ruhája,,,,,,,,,,,,,,, kitűnt a sorból ez már igaz.
Határozott , de nem emelt hangon szólalt meg :
-EGY ADAG BOLDOGSÁGOT KÉREK !
Az üzletben hirtelen hatalmas csend lett..............
mindenki feléje fordult, az eladónő azt hitte, rosszul hallott, vagy valami tréfa áldozata lett
- Tessék uram ?? Mit parancsol ??
kérdezte halkan, megijedve
- MONDOM HOGY EGY ADAG BOLDOGSÁGOT KÉREK !
- ilyen termékünk nincsen, sajnálom.
közben félve nézett körül, jól láthatóan segítséget kérve a körülötte állóktól,, vagy talán a kandi kamerát keresve
a férfi szólásra nyitotta a száját, majd lehajtotta a fejét és megfordul, hogy elinduljon kifelé
minden szempár rá szegeződött és azt találgatták, vajon mi lelte , ezt az amúgy roppant szimpatikus fiatalembert
A csendet a kisfiú törte meg, akinek nem jelentett semmit a jelenet, és folytatta hisztijét.
A megdermed csendben a két hangulattörő,, a kisgyermek és a férfi hirtelen egymásra néztek.
Majd a férfi szeme a földön guggoló anyára, kinek a kezében ott sírt egy másik gyermek, és szegényes ruháján látszott a helyzet megoldhatatlansága.
A férfi visszafordult a pulthoz, és halk , de határozott szavakkal mondta :
- Hát akkor abból a csokiból 3 táblával fizetnék.
a csend még nagyobb lett. Most már a kisgyerek is elhallgatott. Ahhoz már elég nagy volt, hogy megértse mit tett a férfi.
Aki miután fizetett végérvényesen megfordult és elindult kifelé a boltból, kerülve a csodálkozó tekinteteket.
Ekkor a kisfiú kiszabadítottam magát anyja kezéből, és otthagyta guggolva, ölében a kistestvérével.
Örömteli , őszinte mosollyal rohant a férfi után , és még a kijárat előtt utolérte .
Megölelte a derekát, és elrebegett egy köszönömöt.
A férfi is felmosolygott, megsimogatta a kisfiú fejét , majd lehajolt átölelte, és megpuszilta .
Visszanézett a vásárló tömegre, akik megrökönyödve figyelték a jelenetet.
A férfi most már nem kerülte a tekinteteket, és azzal a határozott hanggal, amivel a pultnál is beszélt, csak annyit mondott .
KÖSZÖNÖM
Az emberek pár másodpercnyi hatásszünet után folytatták a vásárlást.
Mi is szépen megvettük, ami a sütinkhez kellett.
Örültünk egymásnak,, mert tudtuk, hogy most leginkább az kell.
mai sütés
Ma sütöttem .
Nem szoktam,,,,
talán nem is kellene rászoknom :
Az emberi szív olyan, mint a vaj
ha fel is olvasztják, amint odakenik a hideg lábosra, azonnal megdermed !
egyébként szobahőmérsékleten jól kezelhető
mááááááááááááááááááááááááááááás :
az igazán jó anyák a sütemény tésztájának kikeveréséhez a lehető legtöbb eszközt felhasználják.
Legyen az keverőlapát, fakanál, tálak, edények.................
nem törődve az utána rájuk váró mosagatásra
tekintve, hogy amúgy is félig tisztára nyalt dolgokat kell elmosogatniuk
Nem szoktam,,,,
talán nem is kellene rászoknom :
Az emberi szív olyan, mint a vaj
ha fel is olvasztják, amint odakenik a hideg lábosra, azonnal megdermed !
egyébként szobahőmérsékleten jól kezelhető
mááááááááááááááááááááááááááááás :
az igazán jó anyák a sütemény tésztájának kikeveréséhez a lehető legtöbb eszközt felhasználják.
Legyen az keverőlapát, fakanál, tálak, edények.................
nem törődve az utána rájuk váró mosagatásra
tekintve, hogy amúgy is félig tisztára nyalt dolgokat kell elmosogatniuk
Enyém.
Már éltél !
Voltàl gazdag s voltàl már szegégy.
Voltál elveszett és maga a remény.
Voltàl züllöt s a józan erèny.
Voltál gyenge és lettél kemény.
Voltál hitetlen majd hirdetted az igét.
Voltál kedves és kedvesednek kevés.
Voltâl hősök hőse, s mégis szerény.
Voltál a világ, s az egész világ volt a Tiéd,
Voltàl gazdag s voltàl már szegégy.
Voltál elveszett és maga a remény.
Voltàl züllöt s a józan erèny.
Voltál gyenge és lettél kemény.
Voltál hitetlen majd hirdetted az igét.
Voltál kedves és kedvesednek kevés.
Voltâl hősök hőse, s mégis szerény.
Voltál a világ, s az egész világ volt a Tiéd,
Deres halántékkal ittad
A szerelem, mámor, remény , boldogság , és hit, nedűjét,
Csak egy nem voltál soha,,,,
Nem voltál még enyém !
A szerelem, mámor, remény , boldogság , és hit, nedűjét,
Csak egy nem voltál soha,,,,
Nem voltál még enyém !
Amikor egy idegen ember szájából
első találkozás, első pillanatában., első reakcióként,
azt a jelzőt kapod magadra
aminek a legjobban örülnél,ami leginkább szeretnél lenni, aminek érzed magad,,,,,,,
és ez nem a szép, vagy okos, vagy csinos,,,,,,,,,,,,
na hát az lefegyverző ,,,
borítékolva az elalélás,, a megszeretés, az a furcsa érzés, hogy jól érzed magad ott ,, mert az lehetsz aki szeretnél lenni !!
ilyenkor csak azon szurkolsz, hogy ne legyen mulandó
az érzés
az érték
a szó
az élmény
azt hiszem bele fogok szeretni :-)
első találkozás, első pillanatában., első reakcióként,
azt a jelzőt kapod magadra
aminek a legjobban örülnél,ami leginkább szeretnél lenni, aminek érzed magad,,,,,,,
és ez nem a szép, vagy okos, vagy csinos,,,,,,,,,,,,
na hát az lefegyverző ,,,
borítékolva az elalélás,, a megszeretés, az a furcsa érzés, hogy jól érzed magad ott ,, mert az lehetsz aki szeretnél lenni !!
ilyenkor csak azon szurkolsz, hogy ne legyen mulandó
az érzés
az érték
a szó
az élmény
azt hiszem bele fogok szeretni :-)
- Tudnál-e engem szeretni ?
Szeme félő bátortalanul ragyogott,, hangja csendes volt és benne volt minden félelme és aggodalma.
Nem tudta melyik választól féljen jobban .
Mert valljuk be, mindkettő rengeteg veszélyt, csapdát hordoz magában.
a kérdés amire nincs jó válasz
- Ki kellene próbálni
a válaszban benne volt szintén minden.
A nem tudom, a talán, és a remélem is.
Mert valljuk be minden válasz rengeteg veszélyt, csapdát hordozna magában
Ígéretet, bizonytalanságot, elkötelezettséget.....
A nem akarom elrontani-t , a ki akarom próbálni-t, a ne félj-t,, a bízz bennem-et,
Hogy hit nélkül nem működik semmi. Próba nélkül kukába kerül a finom puding.
És azt, hogy talán én sem tudom, de azért vagy Te az aki, hogy meggyőzz róla, különben elmegyek és lehet soha többé nem látsz viszont.
Megfordult,, szomorúan vette le tekintetét a beszédes szemekről. Egy búcsúmosollyal arcán fáradt lélekkel fordított hátat, és nehéz léptekkel indult el. El maga sem tudta hova. Közben arra gondolt, léptei akár könnyűek is lehetnének, akár repülhetne is újonnan szerzett szárnyaival,, de egyenlőre csak mázsás kövek nehezítik lépteit.
Milyen kevés is elég lenne néha azokhoz a szárnyakhoz.
Szeme félő bátortalanul ragyogott,, hangja csendes volt és benne volt minden félelme és aggodalma.
Nem tudta melyik választól féljen jobban .
Mert valljuk be, mindkettő rengeteg veszélyt, csapdát hordoz magában.
a kérdés amire nincs jó válasz
- Ki kellene próbálni
a válaszban benne volt szintén minden.
A nem tudom, a talán, és a remélem is.
Mert valljuk be minden válasz rengeteg veszélyt, csapdát hordozna magában
Ígéretet, bizonytalanságot, elkötelezettséget.....
A nem akarom elrontani-t , a ki akarom próbálni-t, a ne félj-t,, a bízz bennem-et,
Hogy hit nélkül nem működik semmi. Próba nélkül kukába kerül a finom puding.
És azt, hogy talán én sem tudom, de azért vagy Te az aki, hogy meggyőzz róla, különben elmegyek és lehet soha többé nem látsz viszont.
Megfordult,, szomorúan vette le tekintetét a beszédes szemekről. Egy búcsúmosollyal arcán fáradt lélekkel fordított hátat, és nehéz léptekkel indult el. El maga sem tudta hova. Közben arra gondolt, léptei akár könnyűek is lehetnének, akár repülhetne is újonnan szerzett szárnyaival,, de egyenlőre csak mázsás kövek nehezítik lépteit.
Milyen kevés is elég lenne néha azokhoz a szárnyakhoz.
2015. május 17., vasárnap
Hajnali Tündér párbeszéd :
- tudod Maci szívszorítóan szar érzés, amikor a lehetőség aranypora kicsorog az ujjaid közül , pedig nagyon szeretnèl vigyázni rá !
- tudod Ember , azért tudott kicsorogni , mert por volt, s nem szikla ! Porra akarod építeni lelked , életed várát ? Addig örülj , ameddig az ujjaid közül folyik, nem várad alól . Sziklát keress, ne port , ha építkezni akarsz !!
- tudod Maci szívszorítóan szar érzés, amikor a lehetőség aranypora kicsorog az ujjaid közül , pedig nagyon szeretnèl vigyázni rá !
- tudod Ember , azért tudott kicsorogni , mert por volt, s nem szikla ! Porra akarod építeni lelked , életed várát ? Addig örülj , ameddig az ujjaid közül folyik, nem várad alól . Sziklát keress, ne port , ha építkezni akarsz !!
Amikor kisüt a nap , s elkezd járni a langyos szellő, kinytod az ablakot
, beleszimatolsz mámirító orgonaillatú levegőbe, és várod , hogy
beáramolva megtöltse szobádat. Hogy kisöpörje a káros , áporodott ,
fullasztó, dohos levegőt !
Amikor aztán mégis elbújik a nap a felhők mögé, szomorú lemondóan becsukod az ablakot. Orrodban az orgonaillatú levegővel elsétálsz otthonod legrejtettebb zugába , tovább viselni a hideg, àporodott sötétséget.
Aztán már azt sem veszed észre, ha újra kisüt a nap,,, és ha mégis ,, akkor sem lesz kedved ablakot nyitni, amíg fenyegető felhőket látsz napod hatalmas egén .
Amikor aztán mégis elbújik a nap a felhők mögé, szomorú lemondóan becsukod az ablakot. Orrodban az orgonaillatú levegővel elsétálsz otthonod legrejtettebb zugába , tovább viselni a hideg, àporodott sötétséget.
Aztán már azt sem veszed észre, ha újra kisüt a nap,,, és ha mégis ,, akkor sem lesz kedved ablakot nyitni, amíg fenyegető felhőket látsz napod hatalmas egén .
2015. május 9., szombat
Minden este magában hordozza egy szép àlom lehetőségét !
Ès minden reggel egy szép valóságét !
Valamint a rosszét is.
--------------------
A különbség az , hogy az éjszakaiba nincs tudásunk beleavatkozni , a nappaliba eseményekbe még lehet .
Tehát most igyunk egy kávét és menjünk dolgunkra,, ha már éjjel ennyi hülyeséget álmodtam !!
Ès minden reggel egy szép valóságét !
Valamint a rosszét is.
--------------------
A különbség az , hogy az éjszakaiba nincs tudásunk beleavatkozni , a nappaliba eseményekbe még lehet .
Tehát most igyunk egy kávét és menjünk dolgunkra,, ha már éjjel ennyi hülyeséget álmodtam !!
Ha nem lenne olyan pocsék a memóriám , emlékeznék arra , hogy mire nem emlékszem.
Ha nem lenne olyan jó a fantáziám , nem tudnám pótolni a kiesett emlékeimet a lehetséges történésekkel..... Amiknek lehet , hogy köze nincs a valósághoz , de öregkoromra legalább szép emlékeim lesznek !
Ha lesz öreg korom
Ha nem lenne olyan jó a fantáziám , nem tudnám pótolni a kiesett emlékeimet a lehetséges történésekkel..... Amiknek lehet , hogy köze nincs a valósághoz , de öregkoromra legalább szép emlékeim lesznek !
Ha lesz öreg korom
Ma reggeli fürdőkád gondolat :
Néha csak vagyunk , hogy mutassunk utakat.
Hogy lehetőségeket kínàljunk fel.
Néha csak egy jobb nap reményét ajánljuk fel , nem is egy egész életét.
Néha csak egy ajtót szeretnénk kinyitni , amin be lehet lépni egy vilàgba , és még azt sem kérjük, hogy vegye le a cipőjét.
Néha csak jó érezni a derűt amit valakinek okoztunk ,, jó látni az egyenes vonalat az arcàn ahogy felfelé görbül.
Néha olyan furcsa látni , hogy az ajtónknak hátat fordítanak , a görbülő vonalat kiegyenesítik.
A jobb nap reményét fenyegetésnek vélik .
Akkor kiülünk a napsütésre egyedül és mielőtt tovább lépnénk elgondolkodunk egy fél percig azon , hogy MIÈRT ?
MIÈRT :
nem ül mellénk , nem élvezi velünk a napsütést
Fordít hátat a kinyitott ajtónak
Fél egyetlen reményteli naptól
Egyenesíti ki a már arcára varàzsolt görbülő vonalat ! ?
Hmmm
Néha csak vagyunk , hogy mutassunk utakat.
Hogy lehetőségeket kínàljunk fel.
Néha csak egy jobb nap reményét ajánljuk fel , nem is egy egész életét.
Néha csak egy ajtót szeretnénk kinyitni , amin be lehet lépni egy vilàgba , és még azt sem kérjük, hogy vegye le a cipőjét.
Néha csak jó érezni a derűt amit valakinek okoztunk ,, jó látni az egyenes vonalat az arcàn ahogy felfelé görbül.
Néha olyan furcsa látni , hogy az ajtónknak hátat fordítanak , a görbülő vonalat kiegyenesítik.
A jobb nap reményét fenyegetésnek vélik .
Akkor kiülünk a napsütésre egyedül és mielőtt tovább lépnénk elgondolkodunk egy fél percig azon , hogy MIÈRT ?
MIÈRT :
nem ül mellénk , nem élvezi velünk a napsütést
Fordít hátat a kinyitott ajtónak
Fél egyetlen reményteli naptól
Egyenesíti ki a már arcára varàzsolt görbülő vonalat ! ?
Hmmm
" Tudod Maci, ez egy hatalmas élet puzzle !
Keresed, keresed a megfelelő helyét a darabodnak,, szeretnéd a legjobb helyet megtalálni neki. De rá kell jönnöd, hogy nincs legjobb hely.
Csak egy jó helye van,,,, az ahová való.
Próbálgatod,, illesztgeted.
Máshogy nem megy.
Van ahová szorul, feszül, lötyög,,,vagy nem illik a képbe . A próbálkozástól esélyes, hogy sérülnek a szélei is.
De egyszer megtalálod a sok keresgélés után a pont neki való helyet. Ahová erőlködés nélkül beleillik. Ahová eredetileg is szánták. Ahol nem sérül, ahol tökéletessé teszi a képet, ha végre elhelyezed ,,, és végleg leteszed.
Na ha tettél már ki puzzle-t akkor tudod milyen sokáig is tart némelyik helyének megtalálása. De azt is, milyen felemelő érzés, ha végre elkészül a kép !
Basszus, hány helyre bepróbálsz egy-egy darabot feleslegesen !!
jah Maci, így van ez "
Keresed, keresed a megfelelő helyét a darabodnak,, szeretnéd a legjobb helyet megtalálni neki. De rá kell jönnöd, hogy nincs legjobb hely.
Csak egy jó helye van,,,, az ahová való.
Próbálgatod,, illesztgeted.
Máshogy nem megy.
Van ahová szorul, feszül, lötyög,,,vagy nem illik a képbe . A próbálkozástól esélyes, hogy sérülnek a szélei is.
De egyszer megtalálod a sok keresgélés után a pont neki való helyet. Ahová erőlködés nélkül beleillik. Ahová eredetileg is szánták. Ahol nem sérül, ahol tökéletessé teszi a képet, ha végre elhelyezed ,,, és végleg leteszed.
Na ha tettél már ki puzzle-t akkor tudod milyen sokáig is tart némelyik helyének megtalálása. De azt is, milyen felemelő érzés, ha végre elkészül a kép !
Basszus, hány helyre bepróbálsz egy-egy darabot feleslegesen !!
jah Maci, így van ez "
2015. április 26., vasárnap
Mindenki szép !
Csak meg kell talàlni , hogy kinek.
A különbség csak annyi az emberek közt , hogy van aki sokaknak tetszik , van aki csak keveseknek !
Sajnos az emberi értékrend kincs központú !
Az az értékes amiből kevés van , pedig sokaknak tetszik.
A többség olyan, amiből sok van , de csak egyeseknek tetszik.
Èn olyan vagyok amilyen kevés van , sőt nincs is több , de keveseknek tetszik :-)
Így a többség hülyének és különcnek hisz.
Ezért csak egy màsik hülye különchöz illek majd , aki szintén ritka példány.
Ebben a felállásban viszont vagyunk páran !
Csak meg kell talàlni , hogy kinek.
A különbség csak annyi az emberek közt , hogy van aki sokaknak tetszik , van aki csak keveseknek !
Sajnos az emberi értékrend kincs központú !
Az az értékes amiből kevés van , pedig sokaknak tetszik.
A többség olyan, amiből sok van , de csak egyeseknek tetszik.
Èn olyan vagyok amilyen kevés van , sőt nincs is több , de keveseknek tetszik :-)
Így a többség hülyének és különcnek hisz.
Ezért csak egy màsik hülye különchöz illek majd , aki szintén ritka példány.
Ebben a felállásban viszont vagyunk páran !
2015. április 23., csütörtök
Mindenki vàgyik egy olyan életre, ami túl jó neki , s talàn nem is tudna vele mit kezdeni !
Mindenki vàgyik egy szerelemre mely túl jó neki, s talàn nem is érezné szabadnak magàt benne !
Mindenki vàgyik egy tàrsra ki túl jó hozzà, s talàn nem is érezné egyenrangúnak, és boldognak magàt mellette !
Èn egyszerűen csak szeretni akarlak,,, pedig lehet , soha nem tudnàl boldoggá tenni .
Mindenki vàgyik egy szerelemre mely túl jó neki, s talàn nem is érezné szabadnak magàt benne !
Mindenki vàgyik egy tàrsra ki túl jó hozzà, s talàn nem is érezné egyenrangúnak, és boldognak magàt mellette !
Èn egyszerűen csak szeretni akarlak,,, pedig lehet , soha nem tudnàl boldoggá tenni .
2015. április 17., péntek
ARANYVIRÁGSZÁL
Aranyvirágszál :
az vagyok, ki nem lehettél
... szerettelek
azzá lehettem, ki hiányzott belőled
... szerettem a lelked
azt írhatom, mit nem írhattál
... szerettem a hangod
azt tehetem, mit nem tehettél
... szerettem az illatod
úgy szeretek, ahogy nem szerethettél
... szerettem ahogy megöleltél
úgy élhetek, ahogy nem élhettél
... szerettem ahogy megnevettettél,
De Te mégis világnak csodájává lettél,
... mindent elénekeltél,
Életedet adtad nekem, úgy szerettél !
az vagyok, ki nem lehettél
... szerettelek
azzá lehettem, ki hiányzott belőled
... szerettem a lelked
azt írhatom, mit nem írhattál
... szerettem a hangod
azt tehetem, mit nem tehettél
... szerettem az illatod
úgy szeretek, ahogy nem szerethettél
... szerettem ahogy megöleltél
úgy élhetek, ahogy nem élhettél
... szerettem ahogy megnevettettél,
De Te mégis világnak csodájává lettél,
... mindent elénekeltél,
Életedet adtad nekem, úgy szerettél !
2015. április 15., szerda
Maci, és a soha véget nem érő történet
Régen bebizonyosodott már, hogy nem kell ennyit dolgozni.
Az ember csak fárad ,, fárad és hülyül.
Egyszer csak úgy lesz vége, hogy észre sem vesszük,,,,,,,,,,, volt valami.
Kiégett aggyal baktattam fel a kis házhoz.
Eljött a pillanat, hogy szükségem van rá.
Ahogy közeledtem , az ablakon át kiszűrődő, halk pityergésre lettem figyelmes.
Óvatosan nyitottam az ajtót.
Nem is értem miért. Mitől féltem ? Hogy megzavarom benne ? Hogy abbahagyja ?
Vagy hogy más is ott van ? Nem is ő sír ?
Míg ezt végigzongoráztam magamban, már benn is voltam.
Macim egy könyv felett áztatva a lapokat, törölgette szemeit.
Amikor észrevette, hogy beléptem alább hagyott vele, és szipogásos könnytörölgetésbe ment át.
Félve tettem fel a kötelező kérdést :
- mi a baj ? Miért sírsz ?
ez az a kérdés ami a civil életben a : " hogy vagy ",, és remény szerint, nem jön rá terjedelmes válasz, hisz úgy is tudjuk, hogy sehogy.
Nem jött válasz, csak további szipogások, hát blöfföltem, mert úgy gondoltam ilyen szomorú könnyeket, nem szabad kibeszélés nélkül hagyni, mégha félünk is a választól
- Szomorú a történet ?
csak vállvonogatás és "nem" bólintás volt a válasz
- gonosz a csodaszép főszereplő ?
Ismét a nem bólogatás
- akkor áruld már el !!!
- nincs vége !
- mi van ? minek nincs vége ?
- nincs vége a történetnek. Amikor a legjobban beleéltem magam, hirtelen elfogytak a betűk. A lapok üresek, a történet nem folytatódik.
először meglepődtem, majd leesett a tantusz
- Te Maci ! ez nem az a könyv amit tőlem kaptál ?
meglepődésében a gyenge mosolyom láttán, abbahagyta a kesergést, és halkan válaszolt .
- de,,,, de ,, azt hiszem igen. Az , az Tőled kaptam. Mert ? Selejtet hoztál nekem ?
- dehogy csacska,,,
és akkor már széles vigyorra kerekedett az arcom, mert pontosan tudtam miről van szó
- Add csak ide, balga medve
megfogtam a könyvet, és a fény felé fordítottam, Csodák csodája előbújtak titkos betűi.
Medvémnek csaknem leesett az álla. Mohón kapta ki kezemből, és falta tovább a betűket.
Én már vártam a következő reakciót, mert ismertem a folytatást.
Lapozott egyet, és ott ismét nem voltak betűk. Felemelte forgatta, fújta , lehelte, de semmi.
Kérdő tekintettel nézett rám, nyújtotta felém a könyvet, és várta az újabb segítséget.
Most én ingattam a fejem, immár kevésbé mosolygós arccal.
- nem, sajnos többet nem segíthetek. Ez a Te könyved. Érted ??? A Tiéd ! Kaptál bele lapokat. Kaptál eseményeket. Kaptál szereplőket, helyszíneket. Kaptál érzéseket, lehetőségeket !
Innentől ez a már a te történeted.
Maci arca elkomorult, nem tudott mit kezdeni az információval.
Ekkor farzsebembe nyúltam, és elővettem egy tollat, majd feléje nyújtottam.
- Itt egy toll ! Kaptál tőlem egy könyvet a történeteddel !Az elkezdett történetednek voltak jól olvasható lapjai. Voltak rejtett oldalai. Segítettem elolvasni, a titkokat felfedni. Azért vannak a továbbiakban üres lapok, mert a többit neked kell megírnod !
medve kikerekedett szemmel nézett rám :
- nekem ?? És ha nem tudok írni ? És ha nem lesz jó ?
- neked az lesz jó amilyennek te írod. És az lesz olvasód akinek a te írásod tetszik. Nincs olyan , hogy jó vagy rossz.
A világ legjobb könyve, a Te soha véget nem érő történeted.
Amikor megveszel egy könyvet, kezedbe veszed, olvasod. Napokig forgatod. majd befejezed, polcra teszed. Emléke porosodik, fakul. De véget ér. Nincs tovább. A történet végén vagy egy pont. Könyv összecsuk.
De ez a te történeted, minden nap folytatódik. Soha nem ér véget. Nincs boldog vége, vagy szomorú. Soha nincs vége. Minden reggel újat írhatsz. De ha napokig elő sem veszed, az sem baj. Ha csak egy hónap múlva írod tovább, akkor is a te történeted. Meg fog várni,,, csak rád vár. És új, tiszta lappal, minden nap.
Nem kell, hogy értse bárki is. Nem kell jónak lennie. Semmi nem kell.
ELÉG HA TE TUDOD, EZ A KÖNYV TÉGED MINDEN NAP VÁR !
Maci nyúlt a tollért. Megfogta, forgatta. Írt egy rovást az első tiszta lapra. Majd nézegette. Aztán betűket kezdett formálni. Arca ránca elsimult, könnye felszáradt. Lassan átszellemült az írástól. Pár perc múltán egy mosoly jelent meg szája szélén. Úgy éreztem ez a rádöbbent lehetőség mosolya.
Megnyugodva fordítottam hátat, és elindultam az ajtó felé. Ekkor azonban a sercegő papírcsendet egy halk szólítás szakított meg :
- Várj még ! Gyere ide !
Megfordultam és kíváncsian néztem, mit szeretne.
Intett a kezével hogy menjek oda. Majd az orrom alá dugta az irományát.
Össze- vissza,,, ákom-bákom szöveg volt rajta.
Az én döbbenetemet, és az ő örömittas ábrázatát egy időben, látni kellett volna.
- EZ MEG MICSODA ???
kérdeztem meglepetten
- titkosírás !!
innentől fogva , ha én írhatom a történetet, akkor az titkosírással lesz írva !
Senki nem tudja majd elolvasni, csak én,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,, meg persze Te !
Hatalmas mosollyal fogadtam az infót. Kezemet emelve egy tenyeresre összecsaptunk a levegőben !
- látom érted a lényeget !!
Jót nevettünk mind a ketten, és én is kicsit megnyugodva már otthagytam őt a titkos történeteivel.
Az ember csak fárad ,, fárad és hülyül.
Egyszer csak úgy lesz vége, hogy észre sem vesszük,,,,,,,,,,, volt valami.
Kiégett aggyal baktattam fel a kis házhoz.
Eljött a pillanat, hogy szükségem van rá.
Ahogy közeledtem , az ablakon át kiszűrődő, halk pityergésre lettem figyelmes.
Óvatosan nyitottam az ajtót.
Nem is értem miért. Mitől féltem ? Hogy megzavarom benne ? Hogy abbahagyja ?
Vagy hogy más is ott van ? Nem is ő sír ?
Míg ezt végigzongoráztam magamban, már benn is voltam.
Macim egy könyv felett áztatva a lapokat, törölgette szemeit.
Amikor észrevette, hogy beléptem alább hagyott vele, és szipogásos könnytörölgetésbe ment át.
Félve tettem fel a kötelező kérdést :
- mi a baj ? Miért sírsz ?
ez az a kérdés ami a civil életben a : " hogy vagy ",, és remény szerint, nem jön rá terjedelmes válasz, hisz úgy is tudjuk, hogy sehogy.
Nem jött válasz, csak további szipogások, hát blöfföltem, mert úgy gondoltam ilyen szomorú könnyeket, nem szabad kibeszélés nélkül hagyni, mégha félünk is a választól
- Szomorú a történet ?
csak vállvonogatás és "nem" bólintás volt a válasz
- gonosz a csodaszép főszereplő ?
Ismét a nem bólogatás
- akkor áruld már el !!!
- nincs vége !
- mi van ? minek nincs vége ?
- nincs vége a történetnek. Amikor a legjobban beleéltem magam, hirtelen elfogytak a betűk. A lapok üresek, a történet nem folytatódik.
először meglepődtem, majd leesett a tantusz
- Te Maci ! ez nem az a könyv amit tőlem kaptál ?
meglepődésében a gyenge mosolyom láttán, abbahagyta a kesergést, és halkan válaszolt .
- de,,,, de ,, azt hiszem igen. Az , az Tőled kaptam. Mert ? Selejtet hoztál nekem ?
- dehogy csacska,,,
és akkor már széles vigyorra kerekedett az arcom, mert pontosan tudtam miről van szó
- Add csak ide, balga medve
megfogtam a könyvet, és a fény felé fordítottam, Csodák csodája előbújtak titkos betűi.
Medvémnek csaknem leesett az álla. Mohón kapta ki kezemből, és falta tovább a betűket.
Én már vártam a következő reakciót, mert ismertem a folytatást.
Lapozott egyet, és ott ismét nem voltak betűk. Felemelte forgatta, fújta , lehelte, de semmi.
Kérdő tekintettel nézett rám, nyújtotta felém a könyvet, és várta az újabb segítséget.
Most én ingattam a fejem, immár kevésbé mosolygós arccal.
- nem, sajnos többet nem segíthetek. Ez a Te könyved. Érted ??? A Tiéd ! Kaptál bele lapokat. Kaptál eseményeket. Kaptál szereplőket, helyszíneket. Kaptál érzéseket, lehetőségeket !
Innentől ez a már a te történeted.
Maci arca elkomorult, nem tudott mit kezdeni az információval.
Ekkor farzsebembe nyúltam, és elővettem egy tollat, majd feléje nyújtottam.
- Itt egy toll ! Kaptál tőlem egy könyvet a történeteddel !Az elkezdett történetednek voltak jól olvasható lapjai. Voltak rejtett oldalai. Segítettem elolvasni, a titkokat felfedni. Azért vannak a továbbiakban üres lapok, mert a többit neked kell megírnod !
medve kikerekedett szemmel nézett rám :
- nekem ?? És ha nem tudok írni ? És ha nem lesz jó ?
- neked az lesz jó amilyennek te írod. És az lesz olvasód akinek a te írásod tetszik. Nincs olyan , hogy jó vagy rossz.
A világ legjobb könyve, a Te soha véget nem érő történeted.
Amikor megveszel egy könyvet, kezedbe veszed, olvasod. Napokig forgatod. majd befejezed, polcra teszed. Emléke porosodik, fakul. De véget ér. Nincs tovább. A történet végén vagy egy pont. Könyv összecsuk.
De ez a te történeted, minden nap folytatódik. Soha nem ér véget. Nincs boldog vége, vagy szomorú. Soha nincs vége. Minden reggel újat írhatsz. De ha napokig elő sem veszed, az sem baj. Ha csak egy hónap múlva írod tovább, akkor is a te történeted. Meg fog várni,,, csak rád vár. És új, tiszta lappal, minden nap.
Nem kell, hogy értse bárki is. Nem kell jónak lennie. Semmi nem kell.
ELÉG HA TE TUDOD, EZ A KÖNYV TÉGED MINDEN NAP VÁR !
Maci nyúlt a tollért. Megfogta, forgatta. Írt egy rovást az első tiszta lapra. Majd nézegette. Aztán betűket kezdett formálni. Arca ránca elsimult, könnye felszáradt. Lassan átszellemült az írástól. Pár perc múltán egy mosoly jelent meg szája szélén. Úgy éreztem ez a rádöbbent lehetőség mosolya.
Megnyugodva fordítottam hátat, és elindultam az ajtó felé. Ekkor azonban a sercegő papírcsendet egy halk szólítás szakított meg :
- Várj még ! Gyere ide !
Megfordultam és kíváncsian néztem, mit szeretne.
Intett a kezével hogy menjek oda. Majd az orrom alá dugta az irományát.
Össze- vissza,,, ákom-bákom szöveg volt rajta.
Az én döbbenetemet, és az ő örömittas ábrázatát egy időben, látni kellett volna.
- EZ MEG MICSODA ???
kérdeztem meglepetten
- titkosírás !!
innentől fogva , ha én írhatom a történetet, akkor az titkosírással lesz írva !
Senki nem tudja majd elolvasni, csak én,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,, meg persze Te !
Hatalmas mosollyal fogadtam az infót. Kezemet emelve egy tenyeresre összecsaptunk a levegőben !
- látom érted a lényeget !!
Jót nevettünk mind a ketten, és én is kicsit megnyugodva már otthagytam őt a titkos történeteivel.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)