Kellemes hajnal volt. Nyári hűvös reggel. Korán kidobott az ágy egy átvergődött éjszaka után. Szerettem volna tovább érezni amit álmodtam, de gondoltam jobb lesz ha nekiveselkedek az elmaradt dolgaimnak.
Megfőztem a kávém és kifeküdtem a hintaágyba.
Nem lepődtem meg,,, sőt vártam, akartam, kívántam.
És megjelent. Mosolyogva ugrott a hasamra.
-Kislány,,, ki fogod önteni a kávét, ha fekve akarod inni !
-Nem akarom,, tudod hogy mindig megvárom hogy félig kihűljön.
-Zabosnak tűnsz.
csak megvontam a vállam... nem volt kedvem beszélgetni. Hanyatt vágódva néztem a még halványan pislákoló csillagokat. Igazából vártam a piszok nagy bölcsességet, de erre ő is mellém vágódott és elkezdte hintáztatni az ágyat.
-Maci !! Mond!! tudom hogy van valami bölcsességed mára is !
- Hát lenne, de nem fogod tőle jobban érezni magad.
- sebaj,,, csak mondd !
- Nézd csak azokat a csillagokat az égen ! Már halványak, de te is tudod hogy ott vannak. Sőt azt is hogy pár óra múlva majd ismét teljes fényükben ragyognak. De a csillagok soha nem találkoznak ! Vannak iker csillagok is. Mindig együtt ragyognak. Látják egymást, fényesek,, de csak innen a Földről tűnnek úgy mintha közel lennének. És még a hatalmas nagy távolságba nézve sem futnak össze, mint az egyenesek.
- Ok,, és mi van ha én nem akarok csillag lenni ?? Sem ragyogni, messze lenni más csillagoktól ??
- Talán a Nap lennél, vagy a Hold ? Akik örökre egymás körül forognak ? Porszem amibe állandóan belerúgnak ? Víz mely folyamatosan sodródik , keveredve, kavarodva állandóan másokkal fodrozódva ? Tűz akarsz lenni, mely bár hevesen ég, de hamar elhamvad ?
pár pillanat csend következett, majd hagos ordítással felcsattantam :
- ZSEBKENDŐ !! Maci,, zsebkendő szeretnék lenni !! Az jó ! Szeretnék valaki zsebében lapulni. Mindig, minden pillanatban. Csak akkor előkerülni, amikor szüksége van rám. De állandóan vele lenni. Az sem baj ha néha az orrát fújja belém. A szeretet már csak ilyen. De ha szomorú vigasztalhatom. Ha boldog, az örömkönnyeit törölgeti belém. És ahányszor felveszi a nadrágját vele vagyok. Hallhatom, érezhetem.
- Hát persze,, ameddig el nem használódsz, és dob ki a kukába,, vagy a mosógépbe !! Tényleg ezt szeretnéd ?? Maradj te csak csillag. Oda való vagy.
- Na ma piszkosul megvigasztaltál.
- Nem is akartalak. Azt akartam találd ki, mi szeretnél lenni ! Vagy azt hogy örülj annak ami lehetsz. Közelebb lehetsz más csillagokhoz, mint bárki más aki simán Földlakó.-
- De ez a csillag most olyan fényes volt !! Szerettem volna még nézni egy darabig. Sőt fürdeni a fényében !!
- Lehet hogy nem csillag volt hanem meteor ?? Az ég egyik felén feltűnt, de mire felkelt a Nap, hulló csillagként hagyta el a látómezőt ?
- Na Maci, épp itt az ideje hogy elmenj. Túl sok hülyeséget hordasz ma itt össze. Megyek dolgomra.
Felpattantam a hintaágyból,, felhajtottam a már kihűlt kávét. Felnéztem az égre,, csillag már egy darab sem. Sem hulló, sem álló.
Tudtam hogy estére újra feljönnek azok a csillagok, már csak azt a kérdés hogy mind felkel-e,, és lesz-e köztük hulló is !
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése