Katona Ági gondolatai mulandóak, a maradóknak .

2013. november 24., vasárnap

ÉLET PUZZLE

Közel 50 évemnek van egy hatalmas előnye.
már nem szeretnék más lenni mint aki vagyok
nem háborúzok, nem utánozok senkit
nem szeretnék senki helyére lepni, senkit kitúrni, pótolni, megváltoztatni
Megfelel a személyiség amit kaptam, és nem törekszem mindenáron megfelelni senkinek.
Értékeimet, nem másokéhoz igazítom, hanem a bennem kialakultnak keresem a párjait.
Látom hogyan próbálnak egyesek utánozni, a nyomomba járni, bebizonyítani ezzel hogy jobbak, okosabbak, értékesebbek nálam . Talán ezzel próbálva kitúrni életem egy részéből, és pótolni engem saját maguk által ott, ahol űr keletkezett utánam.
Csakhogy én pótolhatatlan vagyok. Hiszen minden engem utánzásból hiányzok én.
Életünk olyan mint egy hatalmas puzzle
minden darabka pontosan illik egymáshoz
A tökéletes nagy kép csak akkor alakul ki, ha nem erőltetünk be olyan darabokat, aminek nincs helye a nagy képben
Azok a darabok viszont, melyek múltunk részei, és tökéletesen beleillettek a már összerakott képbe, nem szakíthatók, vakarhatók ki. Egyesek bárhogy is szeretnék ezt.
Azok már le vannak ragasztva
Hogy aztán hol, és milyen darabok jönnek a már meglévők mellé, az a sors titka
de egy biztos :
az erőszakkal letett, oda nem illő darabok bizony el fogják rontani a képet
és az hogy a végső kép milyen lesz és mekkora,,
hogy melyik is lesz az utolsó beragasztandó darab, az csak halálunk pillanatában derül ki.
Az utolsó puzzle a halálunk eseménye lesz, így a végső kép csak az itt maradottak számára lesz látható egészében.
Addig is marad egy fontos dolgunk :
megkeresni a legtökéletesebben illő, és legtöbb eredeti darabot, és nem mások darabjait illesztegetni, próbálgatni a miénkbe.

2013. október 15., kedd

Az összeköpött leves

Valahogy meg kellene fogalmaznom, de nem tudom

az élet állandó körforgás
ami elmúlt visszajön
aki elment visszatalál

de az idő kereke akkor sem fordítható vissza

amit most érzek az nem lehet az , amit akkor éreztem

az akkor érzettek tiszták voltak, őszinték, és egy kialakuló új kapcsolatnak szóltak

lehet akkor szerettem
lehet akkor vonzónak találtam

de a levesbe beleköptek
leginkább ő köpött

hiába mosolygok
hiába vagyok kedves
hiába segítek
 hiába leszek mellett  ha kitolják a műtőből

ezek az érzések, már akkor sem lesznek azok, amik akkor voltak

csak mert beleköpött az élet
én pedig nem szeretek összeköpködött italt inni

vagyis
izé
talán már nem is
szóval most nem látom olyannak,
nem látom ugyan annak
mert akkor nem ő volt a vonzó , hanem a lehetőség a szeretésre

tehát .........................
ennyi

de furcsa hallani egy régi szerető újra szerelembe hajló vallomásait

miért nem az szeret, akit szeretném hogy szeressen ?

Na ilyen piszok az élet

2013. szeptember 15., vasárnap

most jöttem rá hogy a pillangók bennem vannak

úgy döntöttem többet nem nyomom el őket

mától hagyom
teljesen
szóval
nagyon szóval

ma úgy indulok el
ha bepisilek akkor is

legyen aminek lennie kell

2013. augusztus 20., kedd

Pillangó pasi

ha akarom van szeretőm
ha akarom van barátom
ha akarom van hol
van kivel
van mit

de hol vannak a pillangók ?

ki tud úgy csókolni
ki úgy nézni
és érinteni

ki tud gyomromba pillangókat varázsolni ?

van-e  valahol az én pillangó pasim ?

sokáig nem tudtam mi hiányzik
mi is az amit keresek
most pedig csak két gondolat jár a fejemben

tudok-e még úgy érzeni ?
bugyivizesítő ,, gyomorösszehúzó
édes bizsergető vággyal kívánni ?

és hol van az a pillangó pasi ?

Ha él, ha létezik hát gyorsan repüljön ide,,, bele a pici pocimba :-)

2013. július 31., szerda

A radír

a napokban ,, vagyis az elmúlt hetekben megkörnyékezett egy királyfi

kitartóan környékezett, de ennek ellenére sem éreztem hogy nekem pont a királyfira lenne szükségem

talán oka lehet ennek az is, hogy van egy csodás herceg, aki a szívem mélyén eltereli  titkos gondolataimmal a vágyaimat.

Szóval királyfival ismerkedünk
beszélgetünk
csetelünk

arra gondoltam, nem szabad az első benyomásra hallgatni, kell hagyni hatni az időt és a történéseket

na már most a tegnapi beszélgetésünk fordulataként egy szép pillanatban bedobat a mondatot :

Csak teszteltelek

Na ebben a pillanatban kezdett szagzani a hal, de hiba volt megkérdeznem :

És mi lett az eredmény ?

a válasz :  átlagos

és ebben a pillanatban beindult a radír

Kedves hercegek, királyok, gavallérok, és hódolók !

Semmi, de semmi nincs bántóbb számomra mint hogy azt mondják rám, bármiben, és bármivel kapcsolatban , mint hogy átlagos vagyok.

Lehetek csúnya
lehetek buta
ostoba
kövér, vagy kopasz, vagy bármi

nem vágyom a bókokra,
a hiú hazugságokra

de átlagos ne legyek !!

Azt a férfit keresem aki számára valaki lehetek
adhatok valamit, amit csak tőlem kaphat meg
lásson bennem valamit
életet
fantáziát
vidámságot
kreativitást

adhassak valamit az életébe
lehessek kertje havában egy örök cinkenyom

Azt a férfit keresem aki nekem sem átlagos
ne legyen szép, de legyen okos
ne lásson szépnek, mégis engem akarjon

hozzon életembe fényt,
fantáziát
kalandot
vidámságot

de leginkább legyen valamiért szüksége rám !!

Nagyon nagyon .

Akinek pedig átlagosnak tűnök,,,, annak radír !!
törölve van
.

2013. július 27., szombat

Az öreg lovag és a kardja

EMLÉKÜL EGY BARÁTRÓL

újdonsült Királyfim mondott egy érdekeset, amivel nagyon beletalált bizonyos dolgokba
ezzel eszembe juttatott egy történetet, ami immár történelem, és arra gondoltam okulásul elmesélem, hátha bátortalan hercegek tanulnak belőle

az ominózus mondat az volt ma a Királyfitól, hogy :

nem adom fel könnyen, ha kidobnak az ajtón, visszamászok az ablakon

na mármost volt aki ezzel nyert nálam háborút, és ezt most el is mesélem.

2009 ben történt. januárban.
Csörgött a telefonom,, egy régi kolléga volt.
15 évvel azelőtt egy cégnél dolgoztunk, a főnököm is volt.
pontosan tudtam hogy szeretett volna már akkor is megkaparintani,
de egyrészt ő kit nem szeretett volna ?
másrészt akkor ki ne szeretett volna engem ?

én egy 26 éves, csinos elvált nő voltam. Karcsú, kedves, talán szép is.
Ő pedig egy nálam 15 évvel idősebb férfi, aki klasszikusan szólva az almára is ráugrana, ha az el nem gurulna.

Mindig taszított.
Nem csak a külseje,, mert hogy cigizett és szép sem volt, túl kedves sem. Ezen kívül nyíltan nőcsábász, és ez bizony minket nőket visszatart az ilyen emberekkel való kapcsolattól.

Na mármost látom hogy Ő hív.
el nem tudtam képzelni mit akar, de mivel kollégák vagyunk, hát akármi is lehetett......... volna

amikor elkezdte a  KI IS VAGY TE, MERT NINCS NÉV A TELEFONSZÁMODHOZ  szöveget, akkor már sejtettem hogy semmi, csak próbálkozik

én akkor voltam túl egy 2 éves kapcsolat szakításán
2008 augusztusában lett vége, és az elmúlt 5 hónap igen keserves volt

 bár a lovag nem tartozott a kedvenceim közé, de minden jó szó vigasz amikor az ember lelke össze van törve
ennek ellenére első körben leráztam

hiszen esélytelen volt nálam

de jött sms egy,, meg még egy
kinevettem,, egyenesen bele a szemébe,, vagyis a telefonjába

megmondtam hogy lehetetlen
valamit azonban megérezhetett, mert nem hagyta abba
menjek el hozzá,,, higgyem el jó lesz,,, higgyem el nem bánom meg,,,,, stb.

elkezdtem lágyulni
elkezdtem alkudozni

és ugye tudjuk hogy ha alkuba szállsz a kísértéssel, a legjobb úton haladsz hogy erőt vegyen rajtad

2 napig folyamatosan nyomatta a szövegeket,, addig míg megenyhültem
aztán a végén feltettem magamnak a kérdést, : ugyan mégis mi történhet velem ha elmegyek ?
megkínál a borával,, iszogatunk, beszélgetünk,, hisz van miről

meg nem fog erőszakolni,, végül is elmúltam negyven, nagykislány vagyok .
ha pedig jól esik, akkor miért is ne, de ez úgysem történhet meg, hiszen utálom..
mióta az eszemet tudom ki nem állhatom

és harmadik nap elmentem

beléptem,, megijedtem tőle,, nem szerettem őt
elkezdtünk beszélgetni
a présháznak édes, fűszeres, fahájas forralt bor illata volt
a kályhában pattogott a tűz, a bor hamar a fejembe szállt
már vagy egy órája beszélgettünk, de nem mert lépni

nem mert, mert mint később elmondta, már 15 éve vágyakozott rám,,,
valami titkos,vágyott trófea lehettem
így ebben a helyzetben nem mert rögtön letámadni

szóval forralt bor, fűszeres levegő, pattogó tűz
nagyon nagyon jó volt

egyszer felállt a pult mögöl, megkerülte, odalépett, és simán , egyszerűen megcsókolt

jó volt,, hihetetlenül jó volt,,, jól csókolt, és jól esett
aztán már egyszerűbb volt minden,,,,,,,,,,,, vagy mégsem ,,,
mindenáron fel akart vinni a szobájába,, én meg nem voltam hajlandó
éreztem az idegen nők kisugárzását az emeletről
nem voltam hajlandó felmenni
hát lassú léptekkel haladtunk előre, de maradtunk lenn a konyha részen,, a pamlagon

megvolt
nem volt rossz,
de nem volt nagy durranás sem
hazamentem, és igazából örültem hogy megtörtént

hiába dobtam ki az ajtón hát vissza vissza mászott az ablakon

utána már nem volt szép a folytatás
vártam hogy hívjon,, de nem
és másnap sem,
és azután sem
aztán pontosan egy hét múlva igen
mint a világ legtermészetesebb dolga hívott minden pénteken
én őrjöngtem, sírtam, anyáztam,, nem hittem el hogy valaki lehet ilyen görény

de hát az volt

és mivel egyedül voltam újra , meg újra elmentem
nem volt tartalmas, fantáziadús szerető, de legalább volt
igazából nem is a szex miatt mentem, sokkal inkább a megszokás, a kikapcsolódás, a hangulat miatt

szerettem kiülni nála, szerettem hogy beszélgetünk, hogy iszogatunk,főzünk, hogy lazulunk

nyáron aztán elegem lett
szakítottam vele
nem bírtam elviselni ezt a péntek-gyere kapcsolatot
úgy érzetem ennél többet érek

amikor véget vetettem  a kapcsolatnak őrjöngött,, könyörgött, szerelmet emlegetett
kérezdtem tőle hogy hol volt itt szerelem ??
vagy egyáltalán érzelem
pont azt hiányoltam,, pont ezért lett vége

de az ezt követő hónapokban is lejártam végül is,,, csak nagyon ritkán, havonta talán egyszer
mígnem a következő év márciusában megismerkedtem valakivel
bár az új kapcsolat az elején csak elméleti volt, de én mégsem mentem többet a lovaghoz

a lovag könyörgött,, írt, kérlelet
töretlenül, folyamatosan
nem zavarta hogy lett más, hogy szeretek valakit
csak menjek,, nem bánja a másik pasit, csak menjek
persze kinevettem, és nem mentem

nem vagyok olyan

szeptemberben vége lett a kapcsolatomnak
november első napjaiban lementem a lovaghoz
gondoltam ennyi könyörgés után megérdemel még egy esélyt

rosszul gondoltam

élvezetünk végén kocsi állt meg a ház előtt
nem nyitott ajtót, nem ment le
magyarázkodott, hazudozott
egy másik nő volt

elment a nő,, elmentem én is
az első kanyarban bevárt,,,, beszélgettünk,, kiderült hogy az elmúlt több mint másfél év, vagyis 21hónap  alatt majdnem végig  ő is lejárt
Attól a nyártól hét közben ő jött,,, hét végén én

mielőtt eljöttem volna a lovagtól jól kinevettem magam,
ekkora egy hiszékeny egy vak barom vagyok
mondtam neki hogy soha többé nem jövök
akkor is könyörgött
én meg csak nevettem
eljöttem
soha többé nem mentem oda

a nő karácsonykor kibékült a lovaggal
aztán már félhivatalosan is egy pár lettek

március 7-én aztán jött egy sms a lovagtól
elkezdte,,, újra
mondhatnám a kéményen akart visszamászni
megvolt a másik nő is, de engem is akart

tudta hogy kapcsolatban vagyunk a nővel, mégis bekockáztatta az sms-eket
és könyörgött és akart

ameddig meg nem halt

2012 október 17-én meghalt

Isten nyugosztalja ,, bár egy rohadék görény volt, de legalább ameddig élt sikeresen használta az ablakot, és próbálkozott a kéménnyel is, csak hogy fegyverét használhassa

én a barátnőnek nem mondtam el hogy akit visszafogadott a bizalmába, akinek megbocsátott, aki ígért neki fűt és fát
szóval ez az ember pár hónap múlva már ugyanúgy megcsalta mint azelőtt
mert ugyan én nem álltam meg neki még egyszer, de ne legyünk már annyira naívak hogy ne gondoljuk másnál nem próbálkozott ugyanígy

2013. július 21., vasárnap

Az éretlen sárga dinnye

gondolatom mert kiváltottad belőlem :

azt hiszed akarsz, pedig nem
azt hiszed ismersz pedig nem
azt hiszed tudnál szeretni, de én tudom hogy nem

akit te most látsz a vágyad
akit kívánsz, a hiányod
akit érintesz a beteljesülésed lehetősége

de nem én

olvasni szeretnéd a gondolataimat, de nem engedem

mert csak olyanok olvashatják akik egyáltalán nem tudják ki vagyok ,
 vagy olyanok akik a szívem egy darabjai voltak, vagy ma is azok

azt mondod a barátság miatt vagy
én azt mondom a sértett hiúság és a kíváncsiság miatt

azt mondod nem ismerlek,
azt mondod a kérdéseiddel térképezel

én azt mondom a saját csapdádba estél bele
azt mondom észre sem vetted hogy egy játékos lettél a játékomban

nem ismersz,,
honnan ismerhetnél ?
azt mondod had olvashass hogy megismerjél

én azt mondom akkor ismersz ha jössz
ha a bábú elindul a mezőn
ha elindul, ha lép, ha egyet és még egyet előre,, akkor megismerhetsz

ha viseled a szavaim
ha hatnak a bántásaim
ha azok ellenére is, vagy csak azért is jössz

ha elmenekülsz nem ismersz meg
de ha elmenekülsz akkor jobb is hogy nem ismersz meg

a gondolataim jutalom azoknak akik hajlandóak voltak megismerni
nem azoknak akik elmenekülnek mielőtt megismernek

a megismerés nem egy beszélgetés, és nem egy találkozás, nem egy fénykép

a megismerés csakis a közös átélés,

az élményeké, érzelmeké, pillanatoké
békében,és háborúban
majd a szürke hétköznapoké

a megismerés az elfogadás, megértés, majd a hiányérzés
akár a jóé, akár a rosszé

a történeteimnek háttere, oka van
akárki nem értheti őket

engem pedig különösen nem
.

2013. június 1., szombat

A SÁRKÁNY ÉS AZ ŐZGIDA

.
Lassan baktattunk macival fel a hegyre haza.
Nem tudom mi a csuda ütött belém hogy gyalog mentem és lenn hagytam a kocsit.
Talán a sok esős nap után jól esett ez a langyos száraz, meleg.
A kedvem is jó volt,, örültem a békességnek, és arra gondoltam most az egyszer kivételesen, és miért is ne.

Szóval baktattunk, és szívtuk az illatos hegyi levegőt, amikor valami különleges zajra lettünk figyelmesek.
Egyértelműen valaki, vagy valami fetrengett, hancúrozott a bokrok mögött, alatt.

Összenéztünk és pillantásunkban benne volt hogy ezt bizony meg kell néznünk.
Kíváncsi természetünk hajtott az ismeretlen neszezés felé.

Léptünk, hajoltunk, lestünk, lestünk lestünk és kuporodtunk.
A bokrok mögött egy hatalmasan óriási , és még annál is nagyobb kígyót vettünk észre.
Körbe körbe tekeredett, amitől még hatalmasabbnak látszott, de mozgása egyre lassult és már vergődésbe csapott át.
A szája mögötti szakaszon egy természetellenesen hatalmas kidudorodás látszott.
Bőrén át is kivehető volt a hosszú lábak kesze kuszasága.

Megdermedtünk, nem tudtuk hogy mit kellene tenni.
Egyáltalán kell-e ?
van-e közünk hozzá ?

És kinek szurkoljunk egyáltalán ?
A kígyónak vagy áldozatának ??

Ismertük márt ezt a kígyót.

Én csak sárkánynak hívtam.
Öreg jószág volt, az erdő királya.
Valóban hatalmas. Sok méter hosszú, és legalább fél méter széles helyenként.
Láttuk már nyulat elkapni, meg rókát is,, és még sok apróbb-nagyobb állatot.

Egyszer engem is megtámadott.
Régen volt.
Sok éve.
Az erdőn sétáltam át. Egy darabig csak követett,, a bokrok alján csendesen lesett,, aztán dobott magán egy hatalmasat és elkapott.
Lábamnál fogva a földre rántott.
És csak szorított, és szorított.
Úgy éreztem hogy ki akarja szorítani belőlem a lelket.
Azt hittem életem utolsó pillanatát élem.
De aztán váratlanul elengedett.
Mai napig sem tudom hogy megsajnált, vagy nem voltam számára elég érdekes, vagy ízletes.

Kétségtelenül tiszteletet parancsoló jelenség volt.
Érdekes viszont, hogy soha többé nem támadt rám.
Fenyegetően kőrözött a környező bokrokban, ha az erdőn át mentem,, de nem támadott meg.
Pedig ha őszinte akarok lenni, simán megölhetett volna.
Még egy szorítás és végem.

De valahogy az évek során megszoktuk egymást, és mint az erdő részei éltünk egymás mellett.
Én már egyáltalán nem féltem tőle, Ő pedig nem foglalkozott velem.
Más zsákmányok után sziszegett.

Na hát ez a rettenetes sárkány kígyó feküdt most előttem.
Kiszolgáltatva, vergődve, szenvedve.
Zsákmányával a torkában, tehetetlenül.

Nyilván valóan nem neki való falat volt.
Mondhatnám ezt kicsit benézte.
Mohó volt, éhes és nyilván valóan nem tudott a csábításnak ellen állni.

Macival csak álltunk és még mindig a kérdéssel a szívünkben ,, hogy segítsünk-e csak bámultunk.

A sárkány mozgása lassan abba maradt.
Érdekes tekintettel nézett bele egy pillanatra bele a szemembe.
Nem is tudom mit olvastam ki abból a tekintetből.
Talán azt hogy :

amíg ettem akkor is finom volt,,,, még ha most bele is halok

volt benne szomorúság, szenvedés, boldogság,,, csak épp megbánás nem

egy utolsót vergődött még, aztán kimúlt
már nem mozdult, nem lélegzett, szeme becsukódott

ebben a pillanatban megmozdult benne áldozata
mintha életre kelt volna ,, mozgott, vergődött, ficánkolt
a kígyó hatalmas szája elkezdett kinyílni, és lassan előbukkant egy állat feje
mintha a kígyó elkezdte volna kiöklendezni félájult, félhalott állapotában
egy őzgida volt
fiatal, zsenge gida

valahogy az ő szemében sem volt élet
hogy a kígyó öklendezte-e ki, vagy a gida vergődte ki magát az nem volt világos, de egyszer csak kinn volt

halottnak tűnt
nem mozdult sem ő, sem a kígyó

élettelen testük furcsa kontrasztként feküdt egymás mellett
az öreg, tapasztalt , és bölcsnek gondolt kígyó, és mellette a zsenge , életre vágyó test
szomorú látvány volt

még pár percig álltunk ott
talán még egy könnycsepp  is legördült az arcomon
ránéztem Macira, és az ő arcán is szomorúság ült

megfogtam a kezecskéjét :

- menjünk,,, szóltam neki

és elindultunk ,, otthagyva a bizarr jelenetet

egyszer csak Maci szólalt meg csendben.

- én ezt nem értem. A gida még csak hagyján. Fiatal volt és tapasztalatlan. Figyelmetlen és óvatlan. Na de egy ilyen öreg kígyó ??
Tudhatta hogy túl nagy falat ez egy kígyónak.
Nem értem. Miért nem keresett hozzá illő falatot. Egy nyulat, pockot, vagy valamit.

- Tudod Maci én sem értem, de valahol mégis. Abban a pillanatban amikor elkapta, amikor övé lett olyan boldogság töltötte el, hogy amellett a halál, a veszteség lehetősége eltörpült.
Amíg ízlelte a fiatal húst, addig boldog volt.
És ebben a boldogságban eszébe sem jutott hogy a történet végén elkerülhetetlenül, és mindketten meghalnak .
Áldozat
Mindkettő áldozat
De az biztos hogy sárkány boldogan halt meg

És hogy a Gida ???
na látod ,, ez jó kérdés,, hogy a Gidának miért is kellett meghalnia, amikor oly fiatal, oly szép és kecses volt.
Annyi szép dolog várhatott volna még rá.

De hát ez nem a mi dolgunk.
Nem is kell foglalkoznunk vele.

Tudod mióta egyszer engem is elkapott igyekeztem távol tartani tőle magam.
Csak véletlenül láttam, ha elém keveredett.

Most is véletlenül láttuk meg.
Hagyjuk a természetet dolgozni, ahogyan kell.

Miközben ezt elmondtam lassan haza is értünk.
Bementünk a lakásba.
Becsuktuk az ajtót, és azt hiszem ezzel a mozdulattal el is felejtettük a sárkány és a Gida esetét.
.


2013. április 18., csütörtök

2013. április 12., péntek

FÉRGEK ÉS MAGOK

A magok kicsíráznak
a férgek felzabálnak

vannak akik magokat ültetnek,
vannak akik férgeket

mondhatnám használják eszköznek
emberek lelkébe, szívébe elméjébe

a magok kicsíráznak,
gyökeret eresztenek
virágoznak
majd csodás gyümölcsöket teremnek

a férgek felzabálnak
emésztenek
rágnak
és talán megölnek

vannak akik élnek vele
s van ki visszaél
van ki ültet, és remél

de mi is a helyzet a férgek ültetőivel ?

tudnod kell, ki férgeket ültettél
hogy bár a féreg először
mar, rág és tép
véres munkája iszonyatos fájdalommal jár
amíg az idegek végződéseihez ér
de amint elérte, s szétrágta azokat
többé már semmit el nem ér

ha felzabálta az idegvégződéseket,
 az ember többé már nem érez
nem csak fájdalmat,
bánatot
keserűséget
csalódást nem

de szépet és örömet sem

sérthetetlen lesz

ahol valamit megölt,
ott újra élet már nem éled

ahova férget ültettél,
gyümölcsöt onnan ne remélj

abba a talajba magokat ne akarj már vetni
mert kicsírázni a férges talajban nem tud

és mi van ott ahova egyszer magot vetettél
majd rá férgeket küldtél ??

Mi lenne ??

a férgek elpusztítják a már csírázó, vagy akár virágzó magvakat is

Mivel a férgek ellenségei a magvaknak

alaposan gondold meg, mielőtt valakibe férget ültetnél !!

Én leginkább magokat ültetek
mert abban hiszek
a férgeket nem szeretem
hiszek a gyökerekben
hiszek a virágokban
és nagyon hiszek a termésekben

ezért vetettem el egy marékkal a Te lelkedben
mert történjen bármi is
örökké ott fognak növekedni benned !





2013. április 10., szerda

A virágnak nyílnia kell

ha eső esik
szakad a hó
fúj a szél
vagy kopog a jég

ha jön a tavasz
kell a virág bokroknak

2013. április 9., kedd

AZ ALMA A FÁJA ÉS A SZAKÍTÓJA



 J: Rólad nem késtem el?
 én: nem tudom
  attól függ mire gondolsz
  itt ülök még
22:12 
  mindennek van több értelme
 J: de tudod, h én nagyon egyszerű vagyok
22:14 nem értem a találós kérdéseket
 én: nem baj
 J: nem?
  az jó
22:15 én: mindenki annyit és azt szakítja a fáról amit elér, amit el akar érni, és ameddig el tud érni akarata, szándéka és tehetsége révén
  és ha ez az élet fája, akkor arról  J: na ezt most megint nem értem
  nekem szól? 
22:17 én: mindenkinek
  neked is
  ha egyszerű ember vagy és nincs fantáziád hozzá
  akkor lehet nem éred el azt az almát amelyiket szeretnéd
22:18 néha kevés az élethez az hogy vagyok aki vagyok
  néha lenni kell valakivé
  ésszel szívvel akarattal
  vagy elnézni ahogy mások szüretelnek 
22:19 J: ezt most megint nem értem
  nézzem azt, h valaki leszüretel előlem Téged?
22:20 én: nyilván azt tennéd
  gondolom
  csak egy példa volt
  Te kérdezted hogy lekéstél-e rólam
  ezért válaszoltam
22:21 J: kivel kell harcolnom Érted?
leütöm
 
22:22 én: senkivel
  de azért örülök hogy leütnéd
  szerintem csak és kizárólag magaddal
  Te vagy a legnagyobb ellensége magadnak
22:23 és a jól működő kapcsolatunknak
  de azt nem bánnám ha lecsapnád 
22:24 J: akkor most megyek és lecsapom
 én: rendben
 J: csak nem tudom, melyik felemet kell lecsapni, és h a másik vissza tud-e jönni majd
22:25 menjek? :-)
22:26 
  én: azt kérded menj-e
  hova ??
 J: no látod ezért csak szimplán örülj nekem
 én: de optimista vagy
22:29 szimplán rettegek tőled
  az öröm rohadtul messze van
 J: ha nem örülsz inkább megyek
  okozok elég bajt
  nem akarok most is 
22:30 én: általában az ember ha bajt okoz akkor azt tudja is
22:31 döntések ára a baj okozás 
  ha ilyen döntésre készülsz akkor menj
22:32 J: nem, nem tudja mindig
  nem tudok a Te fejeddel gondolkodni, nem tudok a Te szíveddel érezni...

2013. április 6., szombat

A JÓ A ROSSZ ÉS A CSÚF

érdekes hogy az emberek mennyire nem hajlandóak tudomásul venni hogy az élet kihagyhatatlan része a gonoszság
a halál
az átok
a balszerencse

vagyis a rossz és a csúf

harcolnak, háborúznak
ki szeretnék kerülni
meg akarják előzni

bástyákat építenek
falakat húznak
kérnek
követelnek
felelőssé tesznek

nem tudják elfogadni
feldolgozni

hogy a rossz nem csak elkerülhetetlen, de szükséges része is a világnak

figyelem az embereket
figyelem a híreket
barátokat , magamat

és a lehetetlenre pazarolják az energiáikat
nem  lehet a rossz ellen tenni
része az egésznek
nincs jó rossz nélkül

egyrészt

másrészt meg ott van a karma, a sors és egyebek

ha valakinek menni kell
ha hívják
ha várják

akkor el fog menni
ha ehhez az kell hogy beteg legyen akkor az lesz
ha baleset, akkor az fog történni

egyszerűen ha várják mennie kell

a módja már mellékes

és mi ilyenkor csak azon gondolkodunk, tőrjük magunk és marcangoljuk
hogy mit tehettünk volna ellene
hogyan óvhattuk volna meg

felelősöket keresünk
magunkban
másokban
Istenben
a sorsban
tündérekben
angyalokban

pedig sehogy

egyszerűen ez volt megírva
.

2013. április 3., szerda

SZERENCSE MALOM

Vicces hogy mennyien magukra vették a tegnapi kiírásomat. Hogy kinek szólt mégis, és miért ?
Hát jöjjön egy mese. Vagy ide illik, vagy nem :-))

pusztulat hideg volt a tavasz ellenére

Még mindig esett néha a hó, pedig a bokrokon már megjelentek az első rügyek, sőt volt amin már a levelek.
Át kellett mennem a szomszéd faluba, sürgős elintézni valóm volt.
De mivel nem voltam biztos benne hogy fel tudok majd jönni kocsival hazafelé,,,, lefelé még csak-csak,,, ezért fogtam magam és elindultam gyalog az erdőben.

Lépteim roppantak a vékonyka hóréteg alatt.
Nem,,, marhaság,, lépteim alatt roppant a vékony , fagyos hóréteg.
Aztán meghallottam a hideg csendben egy sokkal szaporább lépegetés zaját.
megijedtem hogy valami állat szegődött a nyomomba,, de

de igen
egy maci volt
az én medvém

szapora léptekkel rohant utánam

-hova igyekszel ebben a hidegben,, hiszen neked bundád sincsen ??

kérdezte

- át kell mennem a faluba.... dolgom van

- a faluba ?? soha nem mentél át a faluba gyalog

- nem igaz,,, régen egyszer-kétszer már mentem. Na meg mentem máskor is, csak kocsival . Azt meg nem láttad
és amúgy is meg vagyok hízva,, jól jön egy kis fogyókúra---- féle

- hmmmmmmmmm,, persze,,,, értem,,, akkor megyek veled

felpattant a vállamra, és most már vele lihegtem tova a meredek hegyeken
néha meg-megálltam, mert el vagyok én szokva a pár kilométeres gyaloglásoktól, és bizony nehéz nekem ez a 2 km/ órás erőltetett menet

amikor megálltam egyszer ,,,, a sok közül,, mert inkább álltam, mint mentem
szóval ismerős hangra lettem figyelmes

hangosan csobogó víz zajára
de mit zajára,,, robajára

na akkor lett furcsa a helyzet, mert hogy nem tudok róla hogy itt szakadék és vízesés is lenne

- Maci !! hallod !! Mi ez ??
nézzük meg !!

Maci csak megszeppent kíváncsisággal bólogatott mellettem

elindultunk a hang irányába, de még nem láttunk semmit
az út mellett, ahonnan a hangokat véltem jönni, sűrű bokrok álltak
tüskések, kevés levéllel

félve nyúltam feléjük, hogy félrehajtsam őket

nem volt egy kellemes élmény, de sikerült
a bokrok mögött a fák közt egy érdekes malom állt
egy vízimalom

- jéééé ? Te Maci ! Ez itt volt eddig is ???

- Én még nem láttam ugyan, de lehet. Te jártál már erre egyszer meg kétszer !

- na ja. Nézzük meg kicsit közelebbről.

átléptünk a tüskés bokron és közelebb lopóztunk
újabb bokrok mögött bújva lestünk
hogy miért bújtunk el ??

ki tudja ?

- Maci !! Miért bujkálunk ?? Álljunk fel, és menjünk oda.
Ez csak egy malom,, semmi különleges

Miközben beszéltem hozzá fordultam, és rá néztem.
Láttam meglepődött arcát,,,,, aztán felemelte a kezecskéjét és tátott szájjal a malom felé mutatott
megszólalni sem tudott

na fene ?? Mi van ??

Odanéztem,,, elkezdtem meregetni én is a szemem, mert elsőre nem láttam semmi ámulni valót
a malmon nem volt semmi
sem mellette
sem a téren, sem a réten, sem a falán, sem ablakán

aztán a malomkerékre néztem
és a vízesésre
és a zúduló víz mögött meglátta szemem

azt hittem csak a gyöngyöző vízcseppek játszanak velem
becsuktam, majd újra kinyitottam szemem

de még mindig ott voltak
a vízfüggöny mögött 3-4 furcsa kis szerzemény

nem tündérek, nem angyalok, nem koboldok, nem manók
hát akkor kik lehetnek

összenéztünk, megvontuk a vállunkat és figyeltünk tovább,
azt találgatva , ez mi lehet ?

valamit szorgalmasan csináltak
egymás kezéből adtak, vettek, majd elmentek

szárnyuk volt, kezük meg lábuk,, de nem repültek, mentek
alig volt ruhájuk,, mint egy kis bikini, ebben a hidegben
és a ruhájuk kék volt
ruhájuk ??
de hiszen mind lányok voltak
szoknyácskában, sortban,, mind kékek

- Na Medve,, ez aztán a lecke
nem tündérek, nem angyalok
ruhájuk van, lányok és kékek
nem beszélnek
és dolgoznak serényen

na de mit ?
és kik ők ?

és miért nem beszélnek ??
hatalmas karmozdulatokkal magyaráztak, és úgy irányították egymást

Gondoltam egyet és megpróbáltam kicsit oldalt hajolni és onnan megfigyelni, hátha más szögből mást is látok.
De ahogy megmozdultam eltűntek
visszahúztam magam, és megint láttam őket

- Te Maci,,, biztosan itt vannak ??? Te is Látod Őket ?
Ha elmozdulok, nem látszanak.
Lehet hogy csak képzelem, vagy a vízcseppen a napsugár ragyogását vélem  lényeknek ??

- Nem nem,,, én is látom.
- De ők nem látnak minket ??
- Nem tudom,, menjünk közelebb.

Ahogy megmozdultunk volna jött arra az úton egy sereg gyerek
a lényecskék hirtelen abbahagyták a munkát
ránéztek a csapatra, és figyelték közelebb mennek-e

a gyereksereg élén haladó felnőtt is észrevette a malmot
elkezdte mutogatni a gyerekeknek
magyarázott, beszélt, kiabált, majd bevitte őket

Jól láthatóan a vízfüggöny mögött zajló eseményeket nem vették észre

amikor eltűntek a malom bejáratánál a lények megnyugodva újra elkezdtek dolgozni
ott folytatták, ahol az előbb abbahagyták
dolgoztak szorgosan,,, tettek vettek és belefeledkeztek

Amikor kijöttek a látogatók a malomból, egymásra néztünk, felbátorodtunk és elindultunk közelebb hogy megnézzük mi is történik itt.

mi sem értettük miért, de annyira óvatosan próbáltunk lépkedni a hóban, hogy magunk is megijedtünk amikkor megroppant alattunk, és hangos zajként hasítottak a levegőbe

csak akkor jöttünk rá, hogy hasíthattak volna,,,,,,, mert a vízesés és a malom zaja elnyomja

kicsit felbátorodva léptünk, és léptünk léptünk előre

már egészen közel értünk , amikor tudomásul kellett vennünk, hogy minket bizony nem látnak,
vagy nem érzékelnek
hogyan lehetséges ez ?
a vendégeket igen ?
minket nem ??

előre hajoltunk hátha hallunk valamit,
egészen közel
a vízcseppek az arcunkon landoltak szűntelen

láttuk ahogy mutogatnak, kézzel lábbal magyaráznak

egyszer aztán érdekes dolog történt
belépett a víz alá két fiú,, meleg, zöld ruhában
talicska félét toltak, és igen nagy hangerővel, túlharsogva a víz zaját szóltak
nem veszekedtek, vagy kiabáltak, vagy emelték fel a hangjukat, csak hallhatóak akartak lenni

- igyekezzetek,,, tudjuk hogy fáradtak vagytok, de már csak pán napig tart a csapadékos idő
és utána a malom megint leáll
használjunk ki minden percet

a lány lények megálltak egy pillanatra ,, nagy levegőt vettek, eleresztettek egy fáradt mosolyt , és folytatták a valamit amit csináltak.

a fiúk megjelenése, és hangos szava hirtelen hátra vetett minket Macival
összenéztünk, és egymás szavába vágva mondtuk :

- fiúk ?
- zöld ruha ?
- meleg öltözet ?
- beszéd ??
- leáll a malom ?
- miért eddig volt ?
- hol volt ?
- miért nem tudtunk mi erről ?

teljes volt a képzavar bennünk
nem értettük az egészet
mire visszanéztünk, már egész sokan voltak

fiúk, lányok
ruhásak és ruhátlanok
tettek vettek, mutogattak , beszéltek, dolgoztak

aztán arra is rájöttünk hogy akik mutogattak, csak azért nem beszéltek, mert úgysem értették volna egymás halk szavát
egyszerűbb volt mutogatni

Mivel mi is alig értettük egymás szavát elindultunk vissza az út felé

amikor már lecsendesedett a környék megszólaltam :

- azért ez érdekes

az erdő közepén egy malom, amit soha nem láttam, de más sem mert eddig senki nem beszélt róla
benne varázslatos lények
azt hittük csak lányok, de kiderült hogy fiúk is
azt hittem fürdőruhások, de kiderült hogy téli bundások is
azt hittem kék ruhások, de minden féle is
azt hittem csak mutogatnak, de kiderült hogy beszélnek is
nem látnak minket, de mi őket igen
másokat látnak, de mások őket nem
aztán most van malom, de szárazságban nem lesz ?
és mit csinálnak egyáltalán ??
kik Ők ?
és minek ??

és és és és

és ahogy befejeztem ezt az őrült gondolatmenetemet azt vettem észre hogy hazaértem

BASSZUS Maci
nem itt kellene lennünk
a faluba indultunk
megkavart ez az egész történet
a látszik de nincs
nincs de van
de mi van és minek van
és kinek van
és miért másnak látszik történet
most mi a fenét csináljunk ?

üljek kocsiba ??
menjünk át a faluba ?
de már nem érünk oda

Maci nézett egy nagyot bosszús arcomat bámulta és bölcsen ezt mondta :

- ugyan,,,

ne menj Te sehova
nem tudod mitől menekültél meg
lehet hogy rád dőlt volna egy fa
szakadékba is eshettél volna
jöhetett volna egy farkas, ami felfalt volna
vagy odaát a faluban,
elüt egy autó
vagy valami hasonló

ez csak egy szerencsemalom volt
ami visszafordított

úgy hogy észre sem vetted kikerülted a bajt
Te meg csak itt bosszankodol

szerencsemalom pedig sok van
látod és még sem
tudod, de nem hiszed
érzed, de nem foghatod
hiszel,,,
és hiszel,,
és hiszel

mert van ami látszik de nincs
és van ami nem látszik mégis van

pont mint a szerelem
.









2013. április 1., hétfő

A VAN ÉS A NINCS

ez a két dolog az élet mozgatórugója

ha szerelem ha barátság
egyszerűség , gazdagság
élet és boldogság
ha gyerek
étel
kincs
fantázia
gondolat
remény
hit
vagy bármi más

mindent a vannal és a ninccsel élünk meg

ha adod vagy elveszed
mindkettőtől remélsz

ha nincs vagy vágysz rá
ha megkapod ha elveszik
ha adják

s mindtől remélnek, remélünk valamit

s vajon tényleg mi a jó
mi hoz eredményt
mi lesz a hatásos ?

a nincsért sóvárgunk

a vannal élünk
hálásak vagyunk

ami van arra vigyázhatunk
megbocsájthatunk 

ami nincs azt elfelejthetjük
megmagyarázzuk miért is jó hogy nincs
belenyugszunk a hiányába, elfogadjuk
leépítjük
fiókba tesszük
megmagyarázzuk
s a végén már azzal sem tudnánk mit kezdeni ha lenne

azt hiszem a vannal tudunk igazán mit kezdeni
ha jó
ha rossz
de formálható
alakítható
utálható
szerethető
élvezhető
eldobható
megfogható
sajnálható

még a rossz is ha van kezelhető
jóvá formálható
elfogadható
és reményt hordozó

mert van

tehát jól gondold meg mielőtt valamit elveszel
eldobsz
eltépsz
kiszakítasz
elszakítasz
eltaszítasz

mert lehet hogy a nincs fegyver
de haszontalan,, rövid ideig hat, és sokszor nem visszafordítható
.

2013. március 15., péntek

A pofon annak is fáj aki adja

Hatás - ellenhatás

megváltoztam
megváltoztattál
idióta gyanakvó lettem

átmenetileg

ellenségeket keresek ás találok mindenkiben
félek
elvesztettem

a bizalom képességét

gondolkodtam rajta hogy miért,,,,,,,, miért,, miért

aztán rájöttem

megoldás az ellentmondást szülő ellent mondás

visszajöttél,,, bár el sem igen mentél
és szeretsz
és ragaszkodsz
jobban mint azelőtt

de én megégtem
ha eltörik az ember lába, akkor igaz hogy begyógyul, de a törés helye sokszor sajogni fog, emlékeztetőül a történtekre

szóval féltelek
elkezdtem félni és félteni

és rájöttem miért

mert úgy éltem meg a történteket ahogy nem kellene
pont az ellentettjét éltem meg, mint ami történt

visszajöttél mert nem tudsz és nem akarsz nélkülem

és én mégis hogyan éltem meg ?

mindig mindenkivel szemben úgy , hogy én egyetlen vagyok
szerethető
és pótolhatatlan
és nélkülözhetetlen

tehát aki van, akinek vagyok, úgy sem tudna nélkülem
nem akarna
mert nem találhat másikat aki pótolhat
mert egyedi vagyok

és emiatt bíztam
mindig és mindenkiben, és minden egyes történetemben

aztán sokan bebizonyították már hogy mégis felejthető, és pótolható vagyok

de Ők már nincsenek,, messze járnak,
volt aki vissza talált, de nem kellett már
és volt aki annyira tudott pótolni, hogy soha többé  nem talált vissza

Te vagy az első aki ennyire, és komolyan

de az az idő amit a csókjaid nélkül háborúban töltöttünk, számomra mégis azt bizonyította hogy nélkülözhető vagyok

számodra is
hiszen hónapokig tudtál nélkülem

és most már állandóan attól rettegek hogy pótolható is

hogy miért ?

miért nem azt nézem ami van ?
miért azt amit kiváltott belőlem a volt ??

Ki tudja ?

Ki a fene ért meg egy női agyat ?

de azért szeretlek
és boldog vagyok
és örülök

mert a tények viszont mások

hisz

ITT VAGY !

velem
nekem
értem
miattam

újra
.

2013. február 28., csütörtök

Aranypor vihar

Furcsa dübörgésre lettem figyelmes odakintről.

Ijedten lestem ki az ablakon, de nem láttam mást, mint kavargó port.
Csak nem vihar közeleg ??

Kiszaladtam, de ahogy kinyitottam az ajtót, már éreztem a közelgő vihar illatát és erejét.

Na, baj lesz itt, ha nem igyekszem, azt hiszem.
Kiszaladtam a hintaágyhoz, hogy bekapkodjam a párnákat és a takarókat, de annyira felerősödött a szél, hogy már nem volt kedvem elindulni vele a házba.

Bepattantam a hintaágyba, rá egy nagy párnára.
fejemre húztam a takarót és alaposan bebugyoláltam magam.
Arra gondoltam, hogy milyen vicces is ez.
nem volt benne semmi ijesztő, sőt kellemes langyos volt a levegő is

Csak valahogy a nagy szél, ismeretlen eredetű port,,,vagy homokot kezdett forgatni.

Kikukucskáltam egy csepp résen a takaró alól, és valami különlegesen varázslatosat láttam.

A háttérben az ég alja korom fekete volt.
Olyan elmondhatatlan hangulatot árasztva, amit szavakkal el sem lehet mesélni.
feljebb egy vékony sugárban kikandikált egy sugár napsugár....
A szél pedig őrült erővel forgatta a homokot.

Ez a csöppnyi napsugár, pedig elkapta pillantásával a porszemeket, minek következtében a fekete háttér előtt olyannak tűnt, mintha sárgás arany kristály szemek hancúroznának a tavaszi melegben.

nem hittem a szememnek
ilyet csak animációkon láthat az ember,,,, a valóságban nem létezhet ilyen

gyorsan visszarántottam a fejemre a takarót, mert a csodás látvány vacak érzés volt, ahogy belerepült a szemembe

takaró alatti magányomban, egyszer csak azt vettem észre hogy nem vagyok egyedül

Maci kuporgott az ölemben

Meleg szőrpamacs volt, egy pillanatra azt hittem porcica az...

- Mizu Maci ??

Csak nem megijedtél Te is ??
 Zajos a porvihar ??

- Porvihaaaaaaaaaaar ??

miféle porvihar ?
Ez aranyhomok vihar
emlékvihar --

- nahát maci miket beszélsz ?
 elég közönséges  homoknak tűnik ez
bár tény ami tény,,,,,,,,,,,, szóval különleges színei vannak, az kétségtelen.

- Ha nem hiszel nekem csak csukd be szépen a szemed, és úgy hallgasd a szelet

Szót fogadtam,,,,, becsuktam a szemem,,,, még jobban összegömbölyödtem, és figyeltem..........

nem történt semmi
már épp fel akartam adni, amikor furcsa érzés kerekedett bennem

hirtelen forogni kezdtem, mint 2 pohár bor után........
aztán.............

egy kedves folyó partján ültem
szép voltam, fiatal,, boldog

a folyó felől egy férfi lépdelt elő, táncos léptekkel

- gyere,,, gyere,,, !!!  kiabált felém 

Nézd mit építettem neked !

Megragadta a kezem, és ellentmondást nem tűrően húzott fel
már vele szaladtam a parton felfelé

lábunk keverte a száraz homokot, csak úgy repültek a napfényben a csillámló szemek

egyszer csak megláttam
egy édes aranyos homokvárat

a férfi megállt, és arcomat fürkészte
várta a reakciót

- gyönyörűűűű,, igazán remek ! Tényleg nekem építetted ??

- hát persze. De ez semmi,,,, gyere közelebb

Nagyokat nevetve, benyúlt a vár alá, és a hűvös homokból előhúzott 2 üveg jéghideg sört

mosolyom egekig emelkedett,, hevesen kaptam a sör felé és együtt nevetve tovább nyeltük kedvesemmel
közben elterültem a homokban és csodáltam a váram körül csillogó homokszemeket

Az álom lassan elszállt, kezdtem visszatérni a hintaszékbe, de akkor hirtelen egy új helyen ébredtem

most egy tenger partján hevertem
napoztam a forró homokban
élveztem ahogy a nap melegíti a bőrömet, közben hallgattam a tenger zúgását

egyszer csak eltakarta valami a napot,, egy édes árnyék közeledtét éreztem
becsukott szemmel mosolyogtam, amikor megéreztem a bőrömön a rám csurgó homok simogatását

kikukucskáltam és láttam ahogy egy férfi markát fölém emelve ereszti rám a meleg homokot
először  csak a hasamra , majd a combjaimra

végén már annyira csikált, hogy nem bírtam tovább és elkezdtem nevetni, hogy hagyja már abba

odahajolt, megcsókolt, és forró ölelésbe, majd egy édes szeretkezésbe forrtunk össze

ezután már kapkodtak az emlék képek
ide-oda
homok
ölelések
csók

megannyi emlék, miknek nem is voltam soha részese

de az érzéseknek igen
az események nem voltak valósak, de az emberek, az ölelések igen

minden homokszem egy-egy emlék

visszatértem lassan valójában a takaró alatti valóságos világba
és hogy megbizonyosodjak róla, most nem álmodok, kinéztem a kémlelő nyílásomon

A szél változatlan erővel forgatta a homokot
de ahogy most néztem, már nem homoknak véltem

valóságos aranypornak láttam, ahogyan Maci is mondta
erősebben kezdtem nézni hogy valóban mit is látok,, homokot, vagy aranyat,
és akkor megláttam a csillogó visszaverődő fényben a képet

a férfi képét,
a másikban a tengerpartét
a sörét
a várét,
a másik férfiét
és az összes többi emlékét

Hatalmas forgatagban keveregtek, össze vissza
Mint egy fazék levesben a rízsszemek
Már nem lehetett lassan tudni ki-kivel van
melyik esemény, melyik emberrel
melyik érzéssel

megráztam a fejem,,, nem hittem a szememnek.
visszahúzódtam a takaró alá, becsuktam a szemem, hátha látok még valamit, de nem

többé már nem

lassan hallottam ahogyan a szél lecsendesedik
majd el is múlik
kinéztem óvatosan, nehogy szemembe repüljön valami kéretlen

csend volt
hirtelen beállt, hatalmas csend

ledobtam magamról a takarót
és körülnéztem
kerestem a vihar nyomait
a letört faágakat
megtépázott lombokat
a leülepedett homokot

de nem volt
a viharnak az ég világon semmi nyoma nem volt
se letört ágak, sem sérülések
sem homok
de még csak egy kósza homokszem sem

sem arany
sem barna

semmi sem

az arany emlék homokvihar nyomtalanul elment

elvitte a porszemeket, el az aranyat

Talán itt sem volt
talán igaz sem volt mindez ?
.


2013. február 9., szombat

Maci és a jégvirág

Már megint
vagy még mindig

de tél van ,,, hideg,, és fűteni kell

kiléptem az ajtón, mint minden nap sokszor, és elindultam a garázs felé

meglepődtem rajta hogy bevilágította az utamat a holdfény
nagy meglepődésemben meg sem néztem hogy telihold van-e vagy csak tiszta az ég

óvatosan lépkedtem a kazán felé, amikor egy furcsa árnyékot vettem észre
a deszka kupacon ült
először azt hittem a macskánk az, de rájöttem hogy cicusom nem lehet, mert benn van a szobában

aztán ahogy megmozdult a frász majdnem kitört

persze Maci volt
élő eleven plüss létében

-- na Te galád, muszály neked állandóan rám hozni a frászt ???
mi járatban erre , ahol csak a madarak járnak ??

de maci nem válaszolt
mellém csapódott és jött velem a kazánhoz
feldobta magát egy kupac fára és nézte a tüzet amíg pakoltam a fát

sötét volt már, de mégis a hold fényénél egész jól lehetett látni
elindultam kifelé, de Ő a tűzbe meredve gubbasztott a kupacon

gyere már Te medve,,, ne légy ledermedve
én fázom
nekem csak hájam van, nem bundám

lassan elindultunk a ház mellett vissza a lakásba
egyszer csak látom, macim döbbenettől ledermedve áll az úton
szemével meredten egy pontra fókuszál, és nem tud leszakadni a látványról

oda néztem én is, és valóban érdekes volt ....
február 7-én, a mínusz 2 fokban egy gyönyörűséges jácint pompázott az udvarban
hegyesen ágaskodva meglepő és merőben szokatlan képet nyújtott

de ott volt

keményen mint egy frissen nyíló csodaszép, üde virág
a hosszú szára, a levelei, és pompázatos virága

medve halkan megszólalt :

- látod ???

- igen,,, látom

- és a többieket is ??

- többieket ?

többieket nem láttam
és bár én rögtön tudtam a virág titkát, de többieket akkor sem láttam
néztem a virágra
néztem macira
aztán újra a virágra,,,,,,,,,,, és akkor már én is láttam

furcsa , aprócska kis szárnyas lények ugráltak, táncoltak a virág körül
egymást kezét fogva, kört alkotva ünnepelték a csodát

pár pillanatig lenyűgözve bámultam őket, mert roppant viccesnek véltem a látványt

Na de most tényleg !!! Komolyan ! Valóban nem látják ??

Maci ledermedve,,,,,,
tündérkék örömtáncot táncolva ünneplik, a jéggé fagyott , kidobott , elszáradt jácintomat ??
Amit a fiam viccesen kiültetett ?
Aminek a pompázatos virága csak egy elfáradt , a holdfényben  nagynak tetsző hamis virág.
Igazából valóságosnak, és ünnepelni valónak hiszik ?
egy csodának ?
a tavasz hamis hírnökét ??

valóban nem látják, vagy csak nem akarják, hogy ez csak egy jégbe fagyott, kidobott levirágzott virág ??

na deeeeeeeeeeeeeeeeeeee

mit is okoskodok én ?

nem mindegy
néha csak okot kell keresni egy kis ünnepségre
és ha ezért igazinak kell hinnünk,, egy hamis képet...

miért is ne ???

csendben bemenetem,,, hagytam macit álmodozni,
titkot fejteni
majd csak rájön

hogy az élet néha egy illúzió

de sebaj, ha párpillanatra örömet okoz
.

2013. február 5., kedd

Időnk kövei

.
Néha köveket gördít elénk Isten az utunkra
apróbbakat közepeseket, hatalmasokat
és néha olyanokat, melyet átláthatatlanul
áthághatatlannak látunk

melyek eltakarják az utat,
melyet úgy tűnik nem tudunk sem kikerülni,
sem átugrani
és csak tornyosul előttünk hatalmas falként,
mindent eltakarva

a kisebbeket odébb rúgjuk
átlépjük
felvesszük és játszunk vele
majd elhajítjuk 

de minden ellenkező érzés ellenére idővel még a leghatalmasabbak is eltűnnek

mert hogy ugye jön az erózió
a szél
a víz
a napsütés
és a jég

és ezek a legkeményebb sziklákat is kikezdik,
melyek így a végén már csak löszként hemperegnek talpunk alatt
.

2013. január 30., szerda

A hal

A szerelem az a hal, melyet nem kifogni
hanem etetni kell !

Sírj csak sírj
ne sajnáld a könnyeid

csak had szaporodjanak gyémánt hegyeid

tudd meg mi az a fájdalom
tudd meg milyen veszíteni

elveszíteni
nélküle élni
s megbékélni

érezni emberi gyengéd

csak sajnáld magad nyugodtan
mert amíg itt volt nem becsülted igazán

s  most elment
el örökre

többé nem hallgatja kínjaid

csak sajnáld magad nyugodtan

hogy kiből lettél már nem ölel boldogan
nem hallgatja szíved dobbanását
s nem mondja : Kisfiam

csak sajnáld magad nyugodtan

mert ki megértené már messze van
elérhetetlen
távol közeli
szíved nyugtalan

csak sírj, sírj magadban hangtalan
.

2013. január 26., szombat

A napkelte

A napkelte csodálatos
varázslatos
lenyűgöző

ha látod,
ha láthatod
ha észre veszed
ha veheted
és ha van rá szemed

mert a nap ugye minden hajnalban felkel
amit nyáron megcsodálhatsz ugyan,
de télen nemigen

ha sugarát elfedi a zord idő
vagy magas hegyek

s kinek mikor is kel fel
a hegytetőn
vagy a völgyben

s mit jelent ha első
ha utolsó
és ha végtelen

De a nap tőled függetlenül,
akkor is
és örökké felkel.