Katona Ági gondolatai mulandóak, a maradóknak .

2012. május 15., kedd

Az elveszettnek hitt történet : A Tenger

2010.04.29
.
nincs történet, melyet író meg ne írt volna,,,
melyet költő versbe ne foglalt volna
kitalálni már nem lehet semmi újat
és talán nem is érdemes
de a legszebb pillanatokat nem megálmodni,
elképzelni, vagy elolvasni kell,,

AZOKAT ÁT KELL ÉLNI
                          
        ( én )

A tengerparton ültem,játszottam a homokkal . A nap forrón tűzött,és ahogy néztem a távolba  a messzi semmibe,egyszer csak megláttam valami érdekeset .
Hirtelen megállt a kezem, a mozdulataim lelassultak, a homok lassan csorgott ki az ujjaim közt,és én megbabonázva bámultam a tengert .
Lassan felálltam és lebilincselve néztem az elém táruló csodát .A Nap aranyló sugarai játszottak a fodrozódó hullámokon,,ezernyi fényes, csillámló, szikrázó habot varázsolva a máskor kék és zöld, vagy épp fehér hullámokból !

Szikrázott a látótér és hirtelen a semmiből, mintha ezer apró kéz nyúlna felém,,,,hívott,,vonzott,, megállíthatatlanul, visszatarthatatlanul a TENGER
A habok közt tündérek táncoltak,,, kacagtak,nevettek, csilingeltek a kezüket nyújtották,,,és ellentmondást nem tűrő varázserővel , megragadva a kezem , húztak maguk közé !

Nem tehettem mást, hajóra szálltam és mentem !

Ingatag, hullámzó ,,de varázslatos,,,ismeretlen gyönyört adó,,,és még több ismeretlent ígérő tenger !
Minden amit eddig csak filmekben láttam megelevenedett előttem ! A kristály tiszta víz,,,az ezer színben pompázó ,,egzotikus állatok és növények !
Azt sem tudtam hogy létezik ennyi szín,,,és ennyi varázslat !

A hajó szélére feküdtem,,,kihajoltam a víz fölé,,arcomat simogatták a hullámok,,éreztem a sós víz illatát,,,láttam a tenger fenekét és ezer csodáját !

A tenger csodaszép !


A tenger csodazöld és tündérkék
haragosan fodrozódó,,
majd átlátszóan kristálytiszta,
ámde mindig sós vize!
A látvány lenyűgözött ! lebilincselt, magával ragadott,,és én nem bántam, kicsit sem !

Bár jártam már minden felé,,ültem tavak partján, fürödtem hatalmas folyókban,, sebes patak zúgó vizében ! Annak a varázsa is megvan,,,,,,de tengeren,,, tengeren most jártam először !

És elhagyva a biztonságos partot,,csak mentem, mentem egyre beljebb a tengerben,,felfedezve egyre több csodát .
Ahogy fejem ismét a víz fölé hajtottam, hogy gyönyörködjem benne,,elveszítve éberségem,, egyszer csak egy döccenésre riadtam .

Nem figyeltem, nem vettem észre a közeledő felhőket,,a tenger vészjósló morajlását,,, sem a zátonyokat,, a millió veszélyt ami rám leselkedett !
A hirtelen támadt vihar egy zátonyra sodorta hajómat,,,az kilyukadt és pillanatok alatt elsűlyedt .

Belekapaszkodtam a hajó roncsába,,,és tutajként használva vergődtem rajta .
Szívemben a nemrég szerzett gyönyörű emlékekkel , nem tudtam elkeseredni,, teljes hittel és bizalommal, ültem a roncson és vártam a megmenekülésemet .

Lassan elmúlt egy nap,, messze sodródtam a zátonytól, messze a tenger szépségeitől, a koralloktól, a színes növény és állatvilágtól ,, a tengeri paradicsomtól .
Elvarázsolt lelkem lassan kezdett felébredni kábulatából .
Fáztam,,éhes és szomjas voltam .
Már két napja vergődtem a vízen,,élelem és innivaló nélkül .
A szomjúság kezdett kínzó fájdalomként jelentkezni .

Az élet furcsa paradoxonja ! Alattam a víz,,,, a rengeteg víz,,,,,de sós,,,,de rengeteg és én szomjan fogok halni !

Tudtam hogy nem ihatok belőle ! Tudtam, ha megteszem, az megöl,,,az ember nem ihat sós vizet !
A tenger ami nemrég még csalogatott, hívogatott,, csodáival kecsegtetett,elkápráztatott,,,,,ellenem fordult !

A halálomat okozó ellenségem lett,,, persze csak akkor ha nem nem tudom hol a határ,, csak akkor ha iszom belőle !

Múltak az órák,,, a harmadik napon már nem voltam magamnál,,,kicserepesedett a szám a szomjúságtól,a kiszáradástól,,elvesztettem az eszméletem !
Gondoltam hogy a vesém már nem bírja sokáig !

Sírtam és akkor elkezdtem álmokat látni !
Ismét megjelentek a tündérek,,,, táncoltak ,énekeltek,,de már nem hívtak ! kinevettek ! Kinevettek az ostobaságomért a hiszékenységemért !
Cirógattak,,, kikacagtak,,incselkedtek................
Próbáltam őket elkergetni, de nem mentek......................mindig visszajöttek...........

Aztán ismét magamhoz tértem . Tudtam, ha nem iszok hamarosan kómába esek,,,,lehajoltam a víz fölé,,,tenyeremet a vízbe merítettem,,,,,

Életemben nem vágytam jobban , soha semmire ,,,reszkettem a vízért,,,,,ha meghalok tőle,, ha most ebben a pillanatban is halok meg,, azt sem bánom,,,legalább boldogan, a számban a vízzel halok meg !!!!!!!!!!!!

A számhoz emeltem a kezem,,és,,,,,,,,,,,,,,,a víz kifolyt az ujjaim közt !

megpróbáltam újra,, meg újra,, de nem sikerült,,,,,kifolyt,,, nem maradt meg a kezemben  !!!!!!!!!

Már épp arra gondoltam, hogy beugrok a vízbe végső elkeseredésemben,,,,,,,,,,,,,,,,hisz mi történhet,,,,max. meghalok,,,,,,,,,,,,hisz így is úgy is ez lesz a vége !

És amúgy imádok úszni,,,aki ismer mindenki tudja, milyen jó úszó vagyok,,,,,úsztam már medencében,,, tóban, folyóban,,,,, csak még tengerben nem !
Hosszú percekig kibírom levegő nélkül,, tovább mint mások,,és a különleges fajsúlyom,,,,és a sós víz,és és és

És akkor újra elájultam !
Mikor magamhoz tértem csodálkozva vettem észre a látóhatáron a partot ! Ismerős táj,, a hegyek a part körvonalai,,, a csobogó édes vízű folyó,,,,

És lenéztem a tengerre ! Újult erővel tört rám a vágy ,,, a leküzdhetetlen vágy ! Mit nekem a part, az édes víz,,, nekem a tenger kell ! Milyen egy hatalmas erő lakozik benne, amitől még most is vonz ??
És ismét belemerítettem a kezem a vízbe,,, feladva mindent,, az életet, a reményt , a boldogságot ............

Újra elájultam !
Amikor észhez tértem a parton feküdtem !
A nap tűzött rám,, de a folyóparton ébredtem ! Annyi erőm volt hogy  fölé hajoljak,igyak pár kortyot és elaludtam ! Este a hűvös levegőben ébredtem ! Kezdett visszatérni belém az élet !
A dagály a partra dobhatott, A tenger már visszahúzódott,,,békésen hullámzott,,, mintha mi sem történt volna !

Hát persze,, a tenger életében nem is történt semmi !

Csak járta a szokásos útját,,,őt egyedül a hold irányítja, befolyásolja,,, a hátán viselt földi halandók vergődése nem hagy rajta nyomot ! Esetleg egy-két hajóroncs a fenekén !
Most ülök a folyóparton,,, hallgatom az egyenletes,, megszokott zúgását,,,örülök, hogy itt csordogál mellettem,,és életet ad édes vizével  !
Átkarolva a lábamat ülök a homokban,,,és nézem a messzi tengert ! A tengert, ami majdnem elragadott,, mejdnem elvette az életem !
De hát én tehetek róla, miért engedtem a csábításnak, miért szálltam a tengerre ! nem volt kötelező !

Elgondolkodtam, rajta, hogy itt hagytam a biztonságos partot,,kockára téve minden szépet jót amit eddig megszereztem,,,,elvesztettem a fejem a tenger vonzásában ,a tündérek karjában olyan dolgokat műveltem amit józanul sose tettem volna ! Elvesztettem a józanságomat, az önkontrollomat, az éberségemet !  És kockára tettem a legértékesebbet az életemet !

DE MÉGSEM BÁNOM,,, MERT ÉN LEGALÁBB LÁTTAM ÉS MEGÉRINTETTEM A TENGERT !

Itt vagyok az emlékeimmel,,és nézem a távoli tengert !
Hajók úsznak rajta ! Vitorlájuk feszül a szélben,,,szelik a habokat,,, csodálatos látvány ! Mit csinálnak jobban mint én ! Hogyan tudják így uralni a tengert ??

Kudarcot vallottam ,,,,,az én vitorlám elszakadt,,, léket kaptam,,,elsűlyedt a hajóm és majdnem meghaltam !

Őket nézve, mégis a Petőfi híres sorai jutnak eszembe:

Jegyezd vele az égre
Örök tanúságúl:
Habár fölűl a gálya,
S alúl a víznek árja,
Azért a víz az úr!

A parton ülve,, meggyógyulva örülve az életnek,,utolsó gondolataim a következők :

Kijövök néha a partra,,, nézem a csodálatos tengert,,elmélázok,, visszaemlékszem a szép dolgokra amiket láttam ! Vajon,,, valaha egyszer a dagály elhozza-e idáig a vizet ????
Hűvös hullámai,simogatják-e még a lábamat,,, ??,,,és ha elalszom a parton,, elér-e a dagály.....magával sodor-e még egyszer a víz ??

És bár az eszem azt súgja üljek távolabb,,,üljek jó messze,,,de mégis,,,ki tudja miért,,, mindezek ellenére,, ha nem is szállok hajóra,,,de minden alkalommal amikor kilátogatok ide,,,,, a part közelében maradok,,, a dagályra bízva a történetet....

Hogy miért,,,ezt talán csak a tündérek tudnák megmondani !!!
.

a lelki intelligencia

.
érdekel, persze hogy érdekel, de , de, de azt hiszem inkább menekülök........

szóval ezen gondolkodtam , mert hogy az ember ha nem tud, akkor képzel


lehet valaki tanult, lehet diplomája, lehet nagyon okos

de a lelki és az érzelmi intelligenciát nem lehet sem megtanulni, sem megvenni

vannak emberek akik közt nagy távolságban ,
szavak és érintések nélkül is működik ez az átvitel
egyszerűen mert harmóniában vannak
és tudják egymást
akár örökre

mások meg csak erőlködnek
butaságokon
butaságokkal

bizonyos dolgokat nem lehet erőltetni
mint tudjuk nem lehet a szerelmet
de a nem szeretést sem

nem lehet más helyét elfoglalni
ha valaki mélyen a szívünkben van akkor annak ott a helye
nem kell megpróbálni kitúrni senkit sehonnan
ez nem működik

nem kell senki helyett keresni mást, mert ez sem működik

vannak lelkek , akiknek örök helyük van egy másik lélekben
és nem kell irigykedni
mindenkinek van valahol helye

vannak akik csak erőszakosan tudnak szeretni
akik ki akarják harcolni
erővel akarják elvenni,
ami soha nem lehet teljesen az övék
követelőznek, birtokolni akarnak

néha ugyan nyernek, de csak meccset és nem háborút

mások meg csendben sírnak és figyelnek
mert háborút is lehet nyerni könnyekkel

és valóban,,,,, jól szeretni valakit  megfelelő intelligencia kérdése

tudom, tudom, tudom, hogy nekem is még rengeteget kell tanulnom
.

2012. május 14., hétfő

tudok repülni, úszni a levegőben

.
gyermekkoromban sokszor úsztam a levegőben.

ha sietnem kellett valahova, akkor ellöktem magam a talajtól,
felfeküdtem másfél méter magasan a levegőre és úsztam

mivel úszó voltam, számomra ez gyorsabb közlekedés volt, mint szaladni

rengetegszer szálltam így a levegőben

és tudtam hogy igaz

néha magasabbra is repültem
néha láttam dolgokat, amiket nem lehet látni innen a földről
néha emelkedtem feljebb , és feljebb, hatalmas mellúszás tempókkal
a felhők közt, és a fák koronái közt

és jól éreztem magam ott fenn

aztán ahogyan öregedtem, és fiatal nő lettem ,
úgy gondoltam, ez marhaság
az ember nem tud úszni a levegőben

biztosan csak álmodtam
bár álomnak furcsa lett volna,, de hát a józan ész ezt mondja.

Már elmúltam 40 jócskán
szaladok előre az időben

mára már pontosan tudom, hogy nem álmodtam
és már azt is tudom hogy csak azért láthattam dolgokat máshogyan, mert valóban ott voltam
mert repültem
mert úsztam az égben

erre tegnap este jöttem rá

ha nem tudnád egészen más érzés a levegőben úszni mint a vízben !

Az ember teste könnyű,, sokkal könnyebb mint a vízben
a víznek nagyobb az ellenállása mint a levegőnek
a levegőben könnyebb haladni, könnyebb a test mozgása

hogy hova tűnik a gravitáció ?
hogy mi van a felhajtóerővel ?,

én azt nem tudhatom
nem is dolgom tudni

de tegnap megint tudtam hogy tudok repülni és amikor elaludtam erre gondoltam
és arra hogy elindulok megint,, hogy úszok , úszok valami felé
és ebbe a gondolatba aludtam el
könnyű lett a testem
hangokat hallottam
és egy nevet
és éreztem hogy eljöttek értem,
kézen fogtak, és már nem egyedül repültem

elvittek a boldogság perceibe

és én soha többé nem kételkedek
már nem kételkedtem a tündérekben sem
mostanra már a repülésben sem

ha a mai volt az utolsó repülésem akkor sem
.

A mai álmom

.
csodálatosat álmodtam

ha ez a naplóm, már pedig az, akkor el kell mondanom

álmodtam már egyszer hasonlót
de az csak egy pillanatig tartott,
inkább csak egy életkép volt
de a mai az percekig tartó valóságnak tűnt
minden érzésével, örömével, csodájával
teljesen valóságosnak

boldog voltam
mint egy rég vágyott
reménytelennek tűnő csoda megvalósulásától

de tudtam hogy csak álmodok
és abban a pillanatban ahogy a végéhez értem fel is ébredtem
és megpróbáltam alaposan eltenni az emlékeim közé
mert pontosan tudtam
hogy ez az az álom ami soha nem fog valóra válni

megpróbáltam boldoggá lenni azoktól a percektől, amiket álomban átéltem
és érdekes mód nem voltam szomorú attól hogy felébredtem és vége lett

valahogy úgy éltem meg, hogy ennyi járt nekem
és hálás vagyok érte

valahol a tudat alattimban tudtam, hogy miután felébredtem meg kell jegyeznem gyorsan a történteket, mert nem fog megmaradni bennem

és valóban

az álmok néha , leginkább és legtöbbször az általuk keltett és megmaradt érzések formájában rögzülnek.
de ez az álom kivételesen nem
ez az álom elveszett az általa keltett kellemes érzésekkel együtt

csak a tudat maradt meg
a tudat hogy olyasmi történt meg velem álmomban, ami a valóságban sohasem fog.

Nem jósló álom volt.

Az egy éve álmodott hasonló, pár másodperces, az jósló volt.
Tudom hogy meg fog történni.

De csak úgy ahogyan abban a pár pillanatban megéltem álmomban.

nincs hiányérzet bennem
hálás vagyok az érzésért

olyan ez mintha egy aprócska titkom lenne
mintha kaptam volna egy kedves ajándékot
egy apró ölelést

KÖSZÖNÖM
.

2012. május 13., vasárnap

Az első szex az új szeretővel

.
néha azt gondolom, hogy már soha többé nem gondolok semmi újra
hogy mindent kiírtam már magamból

aztán csak felvetődik egy érdekes téma

szóval az első szex, na meg a kinek is akarok én tetszeni gondolat

és a kettő elég szorosan össze is függ

küldtél nekem egy történetet , amiben egy hölgy ír egy idegen férfival megélt első szexről,
ami nagyon jó volt, rengeteg orgazmussal, és rengeteg élménnyel, ráadásul egy ismeretlennel

na én kicsit szkeptikus vagyok ebben a tekintetben

nem hiszek az első éjszakában
az első alkalom tele van ismeretlennel
ami lehet ugyan izgalmas is,
de tapasztalatom szerint inkább gátlással van tele

az ember amennyire vágyik az ismeretlenre, annyira fél is tőle

a jó szeretkezés nagyon nehéz
mindenkinek más, a jó
mindenki másképp érzékeny
másra vágyakozik

Ti pasik is azt hiszitek, egyformák vagytok
a büdös fenéket
van aki szereti ha durvábban, erősebben nyúlnak hozzá
és van akihez csak úgy lehet, mint egy hímes tojáshoz

van aki férfi létére is gátlásos
és van aki mindent szeretne

van aki élvezi az újdonságot
van aki csak túl szeretne lenne az élvezeten

van aki szereti a másikat kényeztetni
van aki leginkább magát szereti

van aki imádja ha a nő aktív
van akit ez idegesít

szóval az első alkalommal ez mind zsákba macska

én például állandóan a saját testemtől rettegek
vajon tetszem-e majd
megfelelek-e
nem szalad-e el a látványtól

lehet hogy sztereotípia, de akkor is kell az összehangolódás
egymás megismerése

biztosan van két olyan ember akik első pillanatra tökéletesen jók egymásnak, és pont azt és úgy adják, ami a másiknak jó
de azért ez hatalmas rizikó

ráadásul a folytatás ezen az első alkalmon múlik
ott a pszichés teher hogy meg kellene felelni
de közben engedd is el magad hogy tudd élvezni

én a magam részéről nem szeretem az első alkalmakat

és ez a tutti 3 orgazmus egy ismeretlennel azonnal elsőre,,, na ez nekem irigylésre méltó, és hihetetlen

bár mindenki álmodozik hasonlóról

el tudnék képzelni olyan helyzetet amikor maga a tény annyira izgató, hogy váratlan dolgok is megesnek az emberrel

ha lehet én befizetnék egy ilyenre

egy váratlan helyzetben
egy ismeretlen pasival
akivel az első csóknál kiderül hogy kölcsönösen, teljesen jók vagyunk
akinél eszembe sem jut hogy van testem, és rajta szépséghibák
aki pont úgy és pont oda nyúl ahol nekem a legjobb
aki megfelelően határozott, és uralkodik rajtam, irányít, nem engedi a gátlásaim elhatalmasodni
aki közben vágyik a határozottságomra, és megfelelőképp kíváncsi
aki rögtön rátalál rajtam valami számomra ismeretlen erogén zónára
és én is ugyanezt tehetem vele

sötét, izgalom, első érintés, meglepetés,,,,,,,,

bármit kihozhat
még 3 elképzelhetetlen, meglepetésszerű orgazmust is

és ugye a kinek akarok megfelelni kérdésed ??
Mert hogy szép is lehetek én, csak nézzek a szemedbe és higgyem el.

Na azért ez nem olyan egyszerű

az élet ostoba tréfát űz a nőkkel
de erről már írtam
cserébe azért hogy világra hozzuk az utódaitokat, elcsúnyulunk
és cserébe mindezért lecseréltek minket egy szebbre, fiatalabbra, ropogósabbra

és mikor mindezt szeretnétek megcáfolni, akkor az ember mit kénytelen látni ?

Az 50 éves pasiknak sok a  nő 40 éve, megfáradt teste.
Nekik a 30-as ropogós , egy gyerekes,fiatal pipihusi  kell
érthető :-)

Tehát már nem is akarok megfelelni.

Csak kicsit megpróbálok magamnak.

2012. május 5., szombat

az összetört szív

.
Úgy hallottam, ha egyszer összeforr, még nagyobbra nő az összetört szív .
.